udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7627
találat
lapozás: 1-30 ... 961-990 | 991-1020 | 1021-1050 ... 7621-7627
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2007. február 19.
Többféle tanulsága is lehet az SZKT határozatának azon túl is, hogy az RMDSZ nem volt hajlandó eleget tenni erdélyi ellenzéke kérésének, hogy Tőkés Lászlót befutó – második helyre – tegye fel a listára. Az egyik az, hogy nincs valós erdélyi magyar–magyar párbeszéd, a másik: szakadékok mutatkoznak az egyház (illetve egyes vezetői) és a politikum (egyes politikusok) között. /Kilin Sándor: Tanulságok. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 19./2007. február 19.
A pap csak gondozza a hívek lelkét, a politizálást meg bízza az RMDSZ-re, ez volt a lényege az SZKT ülésének. Összefogással három helyet is megszerezhetne az erdélyi magyarság az Európai Parlamentben, de széthúzással lehet, hogy egyet sem. /Szekeres Attila: Jól jönne a hideg zuhany? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 19./2007. február 19.
A hét végén mindkét tábor (az RMDSZ- és a Tőkés-párti) átfogó aláírásgyűjtési akciót hajtott végre Kolozsváron. Február 18-án, vasárnap a monostori református templomban az istentiszteletet követően az érdekeltek Nagy Zsoltot, az RMDSZ európai parlamenti jelöltjét támogathatták kézjegyükkel. A hívek közül többen kifogásolták, hogy nem lehetett Tőkés László független EP-jelöltnek aláírni a támogató listát. A Szent Mihály templomban tartott vasárnap délelőtti mise után a Főtéren az érdekeltek a Tőkés László nevével fémjelzett jegyzéket írhatták alá. /Aláírásgyűjtés az EP-választásokra. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./2007. február 19.
Nyolcezer szavazópolgárt értek el február 17-ig 24 településén a Székely Nemzeti Tanács autonómiaigénylési referendumát lebonyolító számlálóbiztosok Sepsiszentgyörgy kivételével a Kovászna megyei Sepsiszéken. Megfigyelőként jelen volt Ékes József és Kelemen András országgyűlési képviselő (Fidesz). Közölték, hogy nem kívánják minősíteni a belső népszavazást, és küldetésük végén jelentést készítenek parlamenti frakciójuk, valamint az SZNT részére. Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke ismertette, hogy Sepsiszentgyörgyön több visszautasításban volt részük a biztosoknak, mint faluhelyen. Február 17-én Márton Árpád RMDSZ-es parlamenti képviselő arcképét ábrázoló, SZNT-címeres kisplakát hívott fel a névre szóló választásokra, a roma többségű Őrkő lakótelepen pedig röpcédula hirdette, hogy a magyar állam fizet fejenként 500 lejt a „rroma integrációs program” részeként. A romáknak szóló, diverziónak szánt röpcédulákon olvasható volt, hogy a pénzt átvehetik a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki székházában, Gazda Zoltán titkártól. /Domokos Péter: Röpcédulás” referendum. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./2007. február 19.
Két magyarországi politikus vett részt megfigyelőként a sepsiszéki autonómia-népszavazáson, tapasztalataikról a Székely Nemzeti Tanács sepsiszentgyörgyi székházában tartott sajtótájékoztatón számoltak be. Ékes József és Kelemen András az Országgyűlés Fidesz-képviselői, emellett az Európa Tanács közgyűlésének tagjai. Kelemen András hangsúlyozta: egy alulról épülő demokrácia lehetősége villan fel. Hozzátette: befolyásolást nem tapasztalt semmilyen irányba. Ékes József elmondta: a népszavazáson kis településeken más az emberek hangulata, mint egy tízemeletes tömbházban, a kérdezőbiztosok fölösleges vitákba nem mentek bele. Az SZNT összesítése szerint Sepsiszéken 29 településen befejeződött a referendum, 13 764 szavazatra jogosult közül 10 084-en szavaztak (ez 73,26 százalék), közülük 9991-en igennel, 47-en pedig nemmel, 28 voks érvénytelen. /Mózes László: Alulról épülő demokrácia (Megfigyelők a sepsiszéki népszavazáson). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 19./2007. február 19.
Megfélemlítésekkel próbálják kicsikarni a lakosságtól az EP-induláshoz szükséges támogatásokat. Csíkmadarason Bíró László alpolgármester rendőri intézkedést helyezett kilátásba arra az esetre, ha a Tőkés Lászlónak aláírásokat gyűjtő fiatalok nem hagyják el a falut. Az Erdélyi Magyar Ifjak nevében a független jelölt számára aláírásokat gyűjtő fiatalembereknek előzetesen jelentkezniük kellett volna a községházán, véli az RMDSZ-es alpolgármester. „Akkor azt mondtam, van rendőr is a faluban, hiába erősek, atléta termetűek. De nem hívtam ki a rendőröket” – folytatta Bíró László. Erre nyílt levélben reagált Bartis Erika, a Csíkszéki Magyar Ifjak elnöke. „Megdöbbenve vettem tudomásul, hogy Ön szerint Csíkmadaras területére csak önkormányzati engedéllyel mehet be a más településről jött ember” – áll a közleményben. Szatmár megyében többen kérték aláírásuk törlését a Tőkés Lászlót támogató ívekről, miután az RMDSZ-nek gyűjtők azt mondták nekik: nem kapják meg a gyermekük után járó, a magyar állam által biztosított húszezer forintos oktatási-nevelési támogatást. Minderről Nagy Iván börvelyi MPSZ-elnök tájékoztatott. Márton Árpád Kovászna megyei képviselő még a látszatát is el szeretné kerülni a hasonló visszaéléseknek, így a sepsiszentgyörgyi státusirodában ezentúl nem gyűjtenek RMDSZ-támogató aláírásokat azoktól, akik az oktatási-nevelési támogatásokért keresik fel az irodát. Az elmúlt napokban többen elpanaszolták, hogy az aláírásgyűjtés során visszaélést követnek el az RMDSZ munkatársai. Bejelentések szerint az ország több státusirodájában az RMDSZ jelöltlistájának aláírásához kötötték az oktatási-nevelési támogatás igényléséhez szükséges űrlapok kézbesítését. Márton Árpád hozzátette: az RMDSZ minden tisztségviselőjének kötelező részt venni az aláírásgyűjtő kampányban. A Kolozs megyei Egeresen történt eset miatt Tőkés László bejelentette, kiiratkozik a Kolozs megyei RMDSZ-szervezetből, és felvételét kéri a Temes megyeibe. Egeresen ugyanis két RMDSZ-es tanácsos megtagadta az aláírásgyűjtésben való részvételt, emiatt pedig a szervezetből való kizárással, etikai bizottsági eljárással és tanácsosi mandátumuk megszűnésével fenyegette őket a szervezet helyi elnöke. Tőkés közleményében úgy fogalmaz: „mélységes megdöbbenéssel” szerzett tudomást arról, hogy egyes erdélyi megyékben és településeken az RMDSZ egyes vezető képviselői anyagi és lelki nyomásgyakorlással, valamint megfélemlítéssel igyekeznek aláírásra és aláírásgyűjtésre bírni az egyházak híveit és a polgárokat. A független jelöltként induló püspök a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nevében ezúton is szabad véleménynyilvánításra és szabad lelkiismerettel történő aláírásra buzdítja az embereket. „Ezzel együtt pedig az RMDSZ részéről is ugyanezt a magatartást tartom elvárhatónak” – hangsúlyozta. László Attila megyei RMDSZ-elnök kijelentette: nagyon sajnálja, hogy Tőkés átiratkozik a Temes megyei szervezetbe. /Aláírást minden áron. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./2007. február 19.
Frunda György szenátor, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke beszélt az RMDSZ programjának és szervezeti szabályzatának főbb módosítási terveiről. Ezek között szerepel az Autonómia Tanács létrehozatala is. A 14 tagú új szerv havonta legalább egyszer tanácskozik, megszűnik az RMDSZ Egyeztető Tanácsa, az Ügyvezető Elnökség megmarad, de világosabban körvonalazott adminisztratív feladatkörrel. /Autonómia Tanács. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 19./2007. február 19.
Kijáró politikának nevezte Gémesi Ferenc államtitkár, hogy a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem vezetői támogatást kértek Sólyom László államfőtől az intézmény finanszírozása ügyében. A budapesti Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára a Népszabadságnak leszögezte: a magyar kormány „állja a számlát”, vagyis biztosítja az egyetem működéséhez szükséges forrásokat, de ehhez feltételeket is szab. „Feltétel, hogy a tavalyi megállapodás szellemében a magánegyetem átláthatóan működjön, a magyar kormány képviselője helyet kapjon a több mint 95 százalékban anyaországi költségvetési forrásokból finanszírozott felsőoktatási intézmény gazdálkodását felügyelő testületben, valamint érdemi haladás történjen az akkreditáció ügyében” – hangsúlyozta Gémesi, emlékeztetve: a 2007-re szóló 1,4 milliárd forintos támogatásból egymilliárdot folyósítanak a magyar költségvetésből a Sapientiának, 400 millióra pedig pályázni kell a Szülőföld Alapnál. Az államtitkár kifogásolta, hogy az eredetileg Csíkszeredában alapított Sapientia Egyetem a tervezett egy láb helyett immár négyen áll, vagyis úgy bővült marosvásárhelyi, nagyváradi, majd kolozsvári karokkal, hogy a terjeszkedésről nem egyeztettek a magyar kormánnyal. Gémesi szerint a kolozsvári megjelenés szakmailag nem eléggé átgondolt, és a Babes–Bolyai Tudományegyetem mellett nem volt célszerű magyar felsőoktatási intézményt indítani. Kató Béla püspök-helyettes, a Sapientia Alapítvány elnöke elmondta, örömmel hallja, hogy a magyar állam biztosítani kívánja az 1,4 milliárd forintot, noha most sem világos: mennyi esélyük lesz pályázat útján megszerezni a 400 millió forintot. Leszögezte: a 2006-ban folyósított 1,65 milliárdhoz képest – különösen az akkreditáció évében – az idei támogatás a létfenntartáshoz sem elég. „Mi nem árulkodtunk, csupán őszintén elmondtuk a gondjainkat Sólyom László államfőnek – szögezte le Kató Béla. – Három éve vezetem az alapítványt, most hallom először, hogy kizárólag a csíkszeredai központban gondolkodtunk volna. Nem tervezzük a kolozsvári kirendeltség túlzott kibővítését, sőt ez a fakultás kapja a legkevesebb anyagi támogatást, ám létjogosultságát nem lehet megkérdőjelezni. ” Hozzátette: Sólyom Lászlóhoz hasonlóan Arató Gergely oktatási államtitkár is meggyőződhetett a Sapientia eredményeiről, valamint arról, hogy az egyetem vezetősége jól gazdálkodott a fenntartására eddig kiutalt mintegy 12 milliárd forinttal. /R. Sz. : Gémesi bírálja a Sapientiát. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./2007. február 19.
A magyar állam támogatását kérte Albert Sándor, a révkomáromi Selye János Egyetem rektora, aki szerint súlyos anyagi gondokkal küzd az egyetlen szlovákiai magyar felsőoktatási intézmény. Az egyetemnek az állami támogatáson kívül fejkvóta – a hallgatók létszámától függő pénz – is jár, de az induló intézménynek ez a fejkvóta kevés. /Rostás Szabolcs: Bajban a szlovákiai magyar egyetem. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./2007. február 19.
„Helyi tudáshálót hozunk létre 260 vidéki közösségben Romániában. A vidéken élő lakosság 17,7 százaléka élvezheti majd a legújabb technológiák eredményeit, ez 1 millió 700 ezer embert jelent. A kiválasztott települések között örvendetes, hogy igen jól szerepeltek a magyarlakta megyék települései: Hargita, Szilágy, Maros, Bihar, Szatmár vagy Arad megyéből részt vehetnek ebben a programban” – nyilatkozta Nagy Zsolt miniszter Bukarestben, a Távközlési és Informatikai Minisztérium A Tudás forradalma címmel szervezett konferenciája szünetében. A Tudásalapú Gazdaság programot a Világbank és a román kormány finanszírozza, összértéke 69,4 millió dollár. /S. M. L. : Létrejön az E-tudás hálózata. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./2007. február 19.
Király András képviselő nyilatkozatában kifogásolta a Nyugati Jelen munkatársainak beszámolóját kisiratosi, nagyvarjasi, illetve nagyiratosi olvasókkal való találkozásaikról. Kisiratoson, Nagyvarjason fontos beruházások történtek, ez az RMDSZ érdeme, de erről a Nyugati Jelen nem írt. A lap szerint a Nyugati Jelen munkatársai évente legalább egyszer meglátogatják a két települést, míg az RMDSZ csak négyévenként, választások előtt. Király András legalább 3-4 alkalommal járt a községközpontban, munkatársai is sűrűbben keresik fel a megye valamennyi, magyarok által is lakott településeit, ezért visszautasította ezt a megfogalmazást. /Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke, parlamenti képviselő: Nyilatkozat. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 19./ Előzmény: Kiss Károly: Nagyvarjason és Nagyiratoson találkoztunk olvasóinkkal. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 13./2007. február 19.
Tisztújító közgyűlést tartott Marosvásárhelyen a pedagógusok Maros megyei szakmai szervezete. Tőkés András megyei elnök beszámolójában elhangzott, egy ideje kispadon ülnek. A magyar kormány éveken át a szövetségen keresztül nyújtott támogatást a pedagógusoknak. Így jött lére a Bolyai Nyári Akadémia (BNYA) és a Teleki Oktatási Központ (TOK), az anyanyelvű továbbképzés két fontos fóruma. Idővel azonban a politika rátette a kezét a támogatások egy részére, s a BNYA-n mind kevesebb lett a helyek száma. A pénztelenség, az elszegényedés egyre kiszolgáltatottabbá tette a szövetséget. Márton Zoltán, a TOK vezetője némileg ellentmondott Tőkés Andrásnak abban, hogy szó sincs a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének halódásáról, mivel például Hargita megyében jól működik. Dáné Károly, a Tankönyvkiadó igazgatója az általa vezetett intézmény lehetőségeiről számolt be, és támogatást ígérve könyvírásra biztatta a pedagógusokat. Elhangzott, hogy újabb kis iskolákat fognak felszámolni. Ha ez megtörténik, pedagógusok maradnak állás nélkül. Horváth Gabriellát, a Bolyai Farkas Főgimnázium aligazgatóját választották meg a megyei szervezet élére, a két ügyvezető elnök Fülöp Judit és Molnár Zoltán lett. /(bodolai): Új vezetőség a pedagógusszövetség megyei szervezete élén. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 19./2007. február 19.
Meloman – Európai Művészeti és Zeneiskola néven indít zenei képzést szeptembertől Nagyváradon Manyák Erik dzsesszmuzsikus. A nagyváradi születésű zenész hat éve működteti sikerrel Magyarországon a Zengzet Művészeti és Zeneiskolát, amelynek szlovákiai tagozatán jelenleg 600 gyermek tanul. Romániában az iskola központját Nagyváradon, a Don Orione Gimnáziumban alakították ki, a továbbiakban pedig kisebb településeken is házhoz kívánják vinni a zenei és a művészeti oktatást. Elsőként Peceszentmártonban és Biharszentandráson indítják be a képzést. Manyák Erik szerint a Melomanban zajló oktatás egyik nagy előnye, hogy a tanárok hangszereket is biztosítanak majd a gyermekeknek. Az alapítványi kerettel működő iskola létrehozásához szükséges pénzt uniós pályázat révén teremtették elő, továbbá a szaktárcától is sikerült megszerezni a szükséges engedélyeket. Manyák Erik Nagyváradra, szülővárosába hazatérve Meloman néven zeneboltot alapított. /Gergely Gizella: Házhoz viszik a tanodát. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./2007. február 19.
Európai gazdaként kezdet – erdélyi gazdaként folytatás címmel szerveztek szakmai konferenciát az elmúlt hét végén az RMGE szervezetei és gazdakörei számára Székelyudvarhelyen, egyben a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) VIII. küldöttgyűlését is megtartották. Kolumbán Gábor, a Sapientia–EMTE oktatója a hagyományos gazdálkodásról, a székelyföldi agrárpolitika helyzetéről tartott előadást. Leszögezte: hagyományos technológiával nem lehet versenyképesen termelni. Dr. Ferenczi Ferenc, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság vezetője az állattartó gazdák termelési és termékértékesítési engedélyeztetéseire vonatkozó előírásokat ismertette. A Sebestyén Csaba, az RMGE országos elnöke által vezetett konferencián az EU jogszabályain alapuló követelményrendszert ismertették. /Szász Emese: Székelyudvarhely. Erdélyi gazdák konferenciája. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 19./2007. február 19.
Érdeklődés fogadta a hét végén Nagyszebenben, Európa kulturális fővárosában a Hargita Megyei Kulturális Központ (HMKK) bemutatkozását. Az eseményt a HÍD – Szebeni Magyarok Egyesülete szervezte, az egész évben zajló Ars Hungarica rendezvénysorozat keretében. A karcfalvi fotótábor képanyagából nyílt tárlat Egy erdélyi falu hét napja címmel. Karda Emese, a HMKK igazgatója a megnyitón a rendszeres fotótáborok jelentőségét hangsúlyozta. A karcfalvi fotótábor anyagából készült tárlaton kívül bemutatták a varsági, borszéki, csíkszeredai és gyimesi táborok már albumba rendszerezett anyagait is, illetve Ádám Gyula fotóművész nemrég megjelent Arcpoétika című könyvét. A többnemzetiségű közönség megtekinthette Ádám Gyula 2006-ban készült filmjét, amelyen egy külsőrekecsini csángó lakodalmat örökített meg. /Jánossy Alíz: Csíki siker Szebenben. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./2007. február 19.
Február 17-én ünnepelte harmincadik évfordulóját a kolozsvári táncház. A felnőttek is nosztalgiázhatta, a terem falán rengeteg, táncházban készült képet tekinthettek meg. A kerekasztal-beszélgetésen Pávai István népzenekutató hangsúlyozta: a kolozsvári táncház sikerében kulcsfontosságú volt a város elhelyezkedése, lévén, hogy ebben a zónában, a magyar falvak jelentős részében még meglehetősen eleven volt a népzene, a néptánc. A táncház jelenlegi, perifériára szorult helyzete magyarázható a zenészek hiányával, a népi kultúrára fordított támogatás csekély mértékével, a külföldi könnyűzene térhódításával. A táncházon fellépett a Bodzafa, az Ördögszekér, a Regősök, a Tarisznyás, az Üsztürü, a Tüske zenekar, majd a kalotaszegi Czilika Gyula és zenekara, illetve a magyarlapádi Pirospántlikás együttes is. /Kiss Bence: Közösségépítés nélkül veszélyben a táncház. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./2007. február 19.
Balázs György plébános nyugdíjasként évek óta jelen van Kászonjakabfalva életében. A korábbi években Jakabfalvának állandó papja nem volt. Most papja, tanítója és óvónője is van a falunak. A valamikori vitális település lakossága megcsappant, háromszáz lélek lakja, jóllehet a múlt század elején legalább 1300-an voltak. A jakabfalviak szétszóródtak, megtelepedtek a nagyvárosokban. Híres emberek még kerültek ki innen, mindenekelőtt dr. Pataki József történész, akinek a helyi iskola vette fel a nevét és dr. Kovács Irén Gabriella, akinek neve a helyi óvoda bejáratánál olvasható. Gabriella testvérről ma is kevesen tudnak. 1919-ben született a faluban. A család Trianon után Bukarestben keresett megélhetést. Akkor jutottak el a román fővárosba a Prohászka Ottokár alapította Missziós Társulatból kivált Szociális Testvérek, akiknek fő céljuk volt, hogy a világ minden részére eljutva Krisztus szellemében segítsenek az embereken karitatív, szociális, vallás-erkölcsi és kulturális munkájukkal. Kovács Irén csatlakozott hozzájuk, kikerült Belgiumba, majd a rendtagokkal Buffalóban telepedett meg. A Gabriella nevet a Szociális Testvérek rendjében kapta. 1969-ben doktorált, és ugyanabban az évben sikerült hazalátogatnia szülőfalujába. Később az UNESCO keretében tartott előadásokat, majd folytatja tevékenységét a Puerto Ricó-i Szent János Egyetemen. Ott hunyt 1987-ben. Nagy tudású, kilenc nyelvet beszélő, szerény nő volt, aki mindig áldozatot hozott embertársaiért. Szülőfalujához nagyon ragaszkodott, segítette falusfeleit. /Ferencz Imre: Jakabfalvi hangulatok. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 19./2007. február 19.
Az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete február 17-én a belvárosi római katolikus templomban szentmisével egybekötött előadással emlékezett arra az évfordulóra, hogy Márton Áront 1939. február 12-én szentelték fel gyulafehérvári püspöknek. A szentmisét Horvát János minorita tartományfőnök-plébánossal, Király Árpád marosi főesperessel és több paptárssal együtt dr. Marton József nagyprépost, a Babes–Bolyai TE teológia tanára, a Római Katolikus Tanárképző dékánja, a Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola és Papnevelde egyháztörténet és patrológia tanára koncelebrálta, aki ezt követően bemutatta Márton Áron életútját 1896-tól, a csíkszentdomokosi szülőháztól egészen az 1980-ban bekövetkezett haláláig. /Áron, Erdély püspöke. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 19./2007. február 19.
Február 17-én az aradi Central Szálló éttermében 34. alkalommal került sor arra a hagyományos “magyar bálra”, amely a rendszerváltás előtt az Arad megyei magyarság egyetlen közösségi találkozója volt évente, az utóbbi 17 évben EMKE-bálként folytatódott. Köszöntőjében Matekovits Mihály visszaemlékezett a hosszú sorozatra. Az Aradi Filharmónia művészei, a Szenes házaspár (Andrea hegedűn, András szintetizátoron) is felléptek. /(balta): Aradi magyar bál, harmincnegyedszer. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 19./2007. február 19.
Tizedik farsangi előadását-bálját tartotta Fehér megyében Miriszlón az óvoda és elemi iskola magyar tagozata. /Takács Ildikó: Évfordulós bál Miriszlón. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 19./