Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 
 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
 szűkítés        -        
      találatszám: 3980 találat lapozás: 1-30 ... 1291-1320 | 1321-1350 | 1351-1380 ... 3961-3980
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


  
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2011. május 4.

Távol az EMKE-tõl
Egy hónappal ezelõtt osztották ki Kolozsváron az Erdélyi Magyar Közmûvelõdési Egyesület 2011. évi díjait. Errõl szerkesztõségünk nem kapott semmiféle tájékoztatást, ami nyilván annak tudható be, hogy nagy múltú, patinás, 126 éve alapított, majd 1991-ben újraalapított civil szervezetnek nem mûködik Biharban, Nagyváradon fiókja, tagszervezete, e régió szinte teljesen kikerült az EMKE látókörébõl. Idõnként abból lehet tudni, hogy egyáltalán mûködik e Koloszvár-centrikus szervezet, hogy évente önmagát megünnepli, díjakat oszt ki jelképes elismerésekként az erdélyi és partiumi kulturális élet jeleseinek, és rendszerint bekerül ebbe a körbe egy-egy váradi illetõségû vagy kötõdésû személy is. Idén a színházmûvészeti teljesítményekért évente kiosztott Poór Lili-díjban Halasi Erzsébet, a Szigligeti Társulat nyugalmazott, de ma is aktív tagja részesült a nagyváradi színjátszás szolgálatába állított mûvészetének elévülhetetlen értékeiért. Az EMKE legdicsõbb korszaka a 19. és 20. század fordulójára esett, az impériumváltás után mûködését szinte ellehetetlenítette a román hatalom, 1948-1990 között fel is függesztette, 1991 tavaszán az RMDSZ segítségével és irányításával újjáalakult Brassóban az egyesület, a kulturális autonómiát elsõ perctõl a zászlajára tûzve, a korszerû minõségi kultúramûvelés letéteményeseként, a modernizáció ösztönzõjeként, az 1885-ös célkitûzések alapelveit is megtartva, nagy elánnal és lelkesedéssel fogott hozzá az erdélyi és partiumi magyar közmûvelõdési élet szervezéséhez - emlékezik vissza részvevõként az alakuló kongresszusra lapunk fõszerkesztõje. Sajnos a lendület mára megbicsaklott, elfogyott, s az RMDSZ gyámsága sem tett jót az önálló kezdeményezésnek, mûködésnek és az értékfelmutatás objektivitásának. A romániai magyar kulturális autonómia ezer sebbõl vérzik, az állandósult politikai kontroll általában súlytalanná teszi a civil szervezeteket, a kontraszelekció közmûvelõdésünkben is ugyanúgy érvényesül, mint a közélet minden területén.
Reggeli �?jság (Nagyvárad)

2011. május 4.

Az Erdélyi Kárpát-Egyesület 120 esztendeje
Vaskos kötetben, igényes kivitelezésben lát napvilágot az Erdélyi Kárpát-Egyesület múltja és jelene. Az 1891-ben létrehozott, idén 120 esztendõs civil szervezetünk egész Erdélyt behálózó osztályaival a jubileum alkalmából szánta magát e nagy munkával járó, de hiánypótló kiadvány elkészítésére. Az 560 oldalas, B5 méretû, színes képmelléklettel gazdagított, igényes kivitelezésben megjelenõ könyv többek között a következõket tartalmazza:
- történelmi visszatekintés az elmúlt 120 évre;
- a 16 EKE-osztály tevékenységének bemutatása létrejöttüktõl napjainkig;
- visszaemlékezés egykori osztályokra;
- az egyesület életét és mûködését bemutató leírások és képsorok.
Bemutatásra kerül az országos EKE mindennapi tevékenysége, rendezvényei, mint az eddigi 19 Országos Vándortábor, az EKE-nap megünneplése, a gyerekpályázatok, az egykori Erdély folyóirat, melynek elsõ lapszáma 1892-ben jelent meg és az EKE betiltásáig ennek tulajdonképpeni krónikása volt, a ma kéthavonta megjelenõ Erdélyi Gyopár és Erõss Zsolt erdélyi vetítéssorozatának kronológiája.
�?rtéke továbbá ennek a könyvnek, hogy tartalmazza az osztályok teljes tagnévsorát, ismerteti az egyesület címerét, jelképeit, dokumentumértékû fehér-fekete és színes képekkel illusztrálja a történelem mozzanatait.
Az Erdély természeti szépségeit ismerõ és ismertetõ, a környezetvédelem és honismeret fontosságát fõ eszméjének tartó Erdélyi Kárpát-Egyesület ezen kiadványa méltó elismerés azok munkájáért, akik a természetjárást és védelmet felkarolták, biztató-útmutató a nagyközönség számára, ugyanakkor Erdély reklámja, mely a turizmus szépségét, létjogosultságát hirdeti.
A jubileumi könyv 1500 példányban jelenik meg, így nemcsak tagjainkhoz jut el, hanem különbözõ intézményekhez, könyvtárakhoz Erdélyben és határainkon túlra, hûen bemutatva az erdélyi magyar turistaság múltját és jelenét, ízelítõt adva az erdélyi havasok szépségeirõl. A közös munkánk eredményeképpen születõ EKE történelemkönyv az egyesület létrejöttének 120. évfordulójára szervezett ünnepségre, a május 12-i EKEnapra lát napvilágot.
A könyv megrendelhetõ postai utánvéttel az [email protected] e-mail, illetve a SCA, o. p. 1, c. p. 1, 400750 Cluj postai címen.
Reggeli �?jság (Nagyvárad)

2011. május 4.

Az RMPSZ váltja az Iskola Alapítványt?
Miközben a budapesti Nemzetpolitikai Államtitkárság szerint ezen a héten közzéteszik a Szülõföldön magyarul oktatási-nevelési pályázatok kiírását, jelen pillanatban még egyetlen érintett szervezet sem tudja hivatalosan, hogy Erdélyben ki folyósítja majd a magyarul (is) tanuló diákoknak a magyar állam nyújtotta támogatást. Az Országgyûlés elnökének kabinetfõnöke úgy tudja, a program lebonyolítása átkerül az RMDSZ mûködtette Iskola Alapítványtól a Romániai Magyar Pedagógusszövetséghez (RMPSZ). Erre azért is van szükség, mivel az RMDSZ számos esetben és sok helyütt saját népszerûsítésére, kampányfogásként használta a magyarországi támogatás folyósítását. Az igénylõ ûrlapokat a párt székházaiban lehetett beszerezni vagy a párt aktivistái osztogatták, a magyarok lakta vidékeken - különösen a szórványban és az eldugottabb településeken - az emberek úgy tudták, hogy ezek a többnyire jelképes összegek az RMDSZ-tõl jönnek. Az új magyar kormányzat nem kívánja egyik vagy másik romániai politikai szervezetet elõnybe hozni azáltal, hogy a magyar adófizetõk pénze fölött diszponálhat.
Az RMDSZ sajtója és az Iskola Alapítvány nyilatkozatháborút indított az Orbán-kormány ellen e támogatás ürügyén is, mondván, nincs semmi ok arra, hogy elvegyék a párt alapítványától ezen összegek folyósításának lehetõségét. Ráadásul szerintük kormányközi egyezmény kötelezi Budapestet arra, hogy az ebben nevesített Iskola Alapítványnak adja ezt a jogosultságot. A nemzetpolitikai államtitkárság felrúgná a kormányközi egyezményt, ha az RMPSZ-re bízná a pályázatokat. Az RMDSZ hozzájárulása nélkül nem is lehetne módosítani ezt - szögezte le a pártsajtónak Nagy Zoltán alapítványi igazgató, aki nem mellékesen Markó Béla miniszterelnök-helyettes mellett államtanácsosként van fizetve. Ez alig burkolt utalás arra, hogy diplomáciai vita származhat abból, ha Budapest elveszi az RMDSZ-tõl a forintmilliók kezelését.
A kormánypárti magyar média úgy tudja, hogy a kabinet berkeiben megszületett az elvi döntés arról, hogy az oktatási-nevelési támogatás kezelése nyolc év után visszakerül a pedagógusszervezethez. Romániában ugyanis az elsõ Orbán-kormány idején az RMPSZ utalta a finanszírozást, a diáktámogatás bevezetése is annak köszönhetõ, az MSZP és az SZDSZ hatalomra kerülése után bízta meg a Medgyessy-kabinet az RMDSZ Iskola Alapítványát a program lebonyolításával.
A támogatások kiírása ügyében különben azután gyorsultak fel az események, hogy április 18-án a budapesti Fõvárosi Bíróságon megtörtént a határon túli magyarság forrásai fölött a jövõben rendelkezõ Bethlen Gábor Alapkezelõ bejegyzése, ezzel elhárult minden akadály a különbözõ pályázatok kiírása elõl; az alap az idei büdzsé alapján mintegy 12 milliárd forinttal gazdálkodik. A Szülõföldön magyarul program keretében az a határon túli szülõ jogosult a 20 ezer forintos támogatásra, aki magyar nyelvû képzésben vagy oktatásban részesíti gyermekét; idén a támogatottak köre kibõvül az óvodásokra is. A nemzetpolitikai államtitkárság és a Bethlen Gábor Alapkezelõ közleménye szerint már ezen a héten megjelennek az oktatási-nevelési pályázatok, amelyek szakmai elõkészítése befejezés elõtt áll, a nyári programok pályázatait pedig elõreláthatólag május közepén írják ki. Emlékeztettek arra, hogy az eddigi gyakorlat szerint a jogosult határon túli magyar általános és középiskolai diákok, valamint egyetemi hallgatók a következõ tanév szeptemberétõl jutottak hozzá a támogatáshoz, a lebonyolításban részt vevõ szakmai szervezetek segítségével ezt a határidõt az idén is tartani fogják.
Reggeli �?jság (Nagyvárad)

2011. május 4.

Vallás és modernizáció a csángóknál
Az RMDSZ Bihar megyei szervezete által létrehozott Szacsvay Akadémia keretében a romániai, kolozsvári székhelyû Nemzeti Kisebbségkutató Intézet társszervezésével elindított, Magyarok Erdélyben - Fókuszban a kisebbségkutatatás címû elõadássorozat következõ meghívottja Peti Lehel, a kisebbségkutató intézet vallásantropológiával foglalkozó kutatója. A Magyar Néprajz és Antropológiai Tanszék elõadója, A moldvai csángók vallásossága címû könyv szerzõje a Vallásosság és modernizáció a moldvai csángó falvakban címmel tartja meg elõadását május 4-én, szerdán 18 órától a nagyváradi Ady Endre Gimnázium dísztermében.
Az átalakulásról
Az elõadás a moldvai csángók hagyományos vallásosságának a modernitás közepette történõ átalakulását mutatja be.
Az elõadó arra keresi a választ, hogy a szocializmus felbomlását követõen milyen vallási és társadalmi folyamatok hatottak a moldvai csángó falvakban, és ezek milyen következményekkel jártak a hagyományos világlátáson alapuló közösségek mentalitására és életvezetésére.
Kiegészítés: Peti Lehel: A moldvai csángók vallásossága - Hagyományos világkép és modernizáció /Lucidus Kiadó, Budapest, 2008 - Kisebbségkutatás Könyvek/
Bihari Napló (Nagyvárad)

2011. május 4.

Interpelláció Vasile Blaga belügyminiszterhez
Írásban kért magyarázatot Vasile Blaga belügyminisztertõl Albert Álmos Kovászna megyei RMDSZ-szenátor. Az elöljáró azért intézte kérdését a belügyminiszterhez, mivel semmilyen eljárás sem indult a csendõrök ellen, akik súlyosan bántalmaztak két ünneplõ fiatalt a Szent György-napokon.
Mint ismeretes, április 24.-ére virradólag több csendõr az utcán, majd a csendõrségszékházán vert meg brutálisan két gidófalvi fiatalt. Az esetrõl jegyzõkönyv nem készült, sõt, azóta semmilyen elõrelépés sem történt a két áldozat ügyében.
Nem ellenzem azt, ha felelõsségre vonják azokat, akik tévedtek. Bilincseljék meg õket és vigyék be a rendõrségre, de semmi szín alatt ne bántalmazzák õket ily módon. Sajnálattal kell tudomásul vennem, hogy egyes rendfenntartók ilyen brutális megnyilvánulásokkal szeretnének rendet és fegyelmet teremteni a városokban - fogalmazott interpellációjában Albert Álmos. A megyeszékhelyi szenátor kiemelte azt is, hogy az egészben a legmeglepõbb az, hogy a bántalmazó csendõrök megtarthatják állásukat, annak ellenére, hogy nem az elsõ eset, hogy ilyen történik Kovászna megyében. Az interpellációban Albert arra kéri a belügyminisztert, hogy mentse fel tisztségükbõl a szóban forgó csendõröket.
erdon.ro

2011. május 4.

Találkozó a Szivárvány csapatával
Nagyvárad - Harminc éve jelent meg elõször az országos Szivárvány gyermeklap. A kerek évforduló alkalmából országos turnéra indult a folyóiratot készítõ kis csapat, s az elsõ állomás Nagyvárad volt.
Az Antonio Alexe sportcsarnokban kedden nemcsak Bihar megyébõl, hanem Arad, Szilágy és Temes megyékbõl is jöttek gyerekek, hogy megismerkedjenek azokkal, akik írják-rajzolják a gyereklapot; nem utolsósorban Csipikével és Kukucsival is találkoztak, akik ez alkalomból varázsport ettek, hogy embernagyságúként mutatkozhassanak a gyerekek elõtt. Kezdetben Zsigmond Emese fõszerkesztõ köszöntötte az egybegyûlteket. Elmondta: talán még soha nem érezte ennyire szorosnak a kapcsolatot a szerkesztõség és a gyerekek között, s ehhez azok a táborok is hozzájárulnak, melyek során rendszeresen találkoznak az olvasókkal. Kis csapat
Bemutatta a maroknyi csapatot, amellyel hétrõl hétre dolgoznak azért, hogy a folyóirat megjelenjen, és eljusson a kis olvasókhoz. Köszönetet mondott Biró Rozália alpolgármesternek, Wagner Izabellának, az alpolgármester asszony munkatársának, Petõ Csilla parlamenti képviselõnek, Farkas Tünde tanfelügyelõnek, majd Tóth Ágnes nagyváradi költõt köszöntötte, akinek írásait rendszeresen közli a Szivárvány. Késõbb Tóth Ágnes el is mondta a Zireg-zörög címû versikét, amellyel a folyóiratban is találkozhatnak a gyerekek.
A találkozó a gyerekek elõadásával folytatódott: felléptek többek között a szilágysomlyói Szederinda együttes tagjai, akik citerán játszottak, a szalárdi Kispitypangok, a margittai iskola tanulói s a nagyváradi George Coºbuc iskola IV. B osztályosai, akik nemzeti dalokat adtak elõ. Nagy sikere volt az aradi Csiszár Balázsnak, aki a Kormorán együttes Isten ujja címû számát adta elõ. Koncert
A találkozó második felében Gryllus Vilmos szórakoztatta a gyerekeket megzenésített versekkel. Elhangzott többek között Kányádi Sándor Somvirág, valamint Alma, Alma, piros alma címû megzenésített verse, továbbá néhány dal a Biciklizõs, valamint a Maszkabál címû lemezekrõl.
Neumann Andrea
erdon.ro

2011. május 4.

Hadtörténeti kiállítás és könyvbemutató
Nagyvárad - Május 9-én, vasárnap délután 16 órai kezdettel a Tanoda Egyesület és a nagyvárad-olaszi RMDSZ körzet szervezésében hadtörténeti kiállítást nyitnak és könyvbemutatót tartanak a Posticumban.
Delorean Gyula, a nagyvárad-olaszi RMDSZ-körzet elnöke az erdon.ro-nak elmondta: egy eddig kevésbé emlegetett témáról fognak rendezvényt szervezni. Ez egy könybemutatóval egybekötött hadtörténeti kiállításmegnyitó lesz, melyet május 9-én, vasárnap 16 órától tartanak a Posticumban. Dr. Mihályi Balázs: Károly-vonal címû kötetének az ismertetésén a Károly-vonal bemutatására esik a hangsúly. A ma élõk meglehetõsen keveset tudnak errõl, és nem szokás róla beszélni. Pokoli munkát felemésztõ akció volt, ahol nagyon sok munkaszolgálatos teljesített szolgálatot, és halt meg tulajdonképpen ennek a harcvonalnak a kiépítésénél. Mindenki ismeri azokat a tankárkokat, melyeket Székelyhídtól Nagyszalontáig lehet megtalálni, illetve a sok embernek a kertje végében lévõ kazamata rendszereket, óriási betonépítményeket, melyeket még a mai napig sem szedtek szét.
Hadtörténeti kiállítás
A kiadványhoz közvetlenül kapcsolódik az a hadtörténeti kiállítás, melyet egy magángyûjtõ-Kecse Attila- kollekciójából állítottak össze, részlegesen. Ez egy több mint tíz éves munkának a gyümölcse. Május 14., péntek délután 4 óráig lehet majd megtekinteni, naponta 8-16 óra között. Nem csupán diákoknak ajánlom a tárlatot, hanem mindenkinek, akit érdekelnek a hadtörténeti relikviák. A kitüntetésektõl a tábori levelekig, a lövedékektõl kezdve a csajkákig sok minden látható lesz, a különbözõ nemzetek által használt rohamsisakokat is beleértve nyilatkozta Delorean Gyula. 
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

2011. május 4.

Egyezségeket rúg fel a Fidesz?
Az RMDSZ ellen irányuló politikai döntésként értelmezi Kovács Péter fõtitkár a magyar kormánynak azt a döntését, hogy május 9-tõl a Progress Alapítvány által mûködtetett úgynevezett státusirodák már nem jogosultak ellátni a magyarigazolvány ügyintézésével kapcsolatos feladatukat.
Az RMDSZ ellen irányuló politikai döntésként értelmezi Kovács Péter fõtitkár a magyar kormánynak azt a döntését, hogy május 9-tõl a Progress Alapítvány által mûködtetett úgynevezett státusirodák már nem jogosultak ellátni a magyarigazolvány ügyintézésével kapcsolatos feladatukat. Errõl hétfõn értesítették a fõtitkárságon mûködõ Központi Tájékoztató Irodát a budapesti illetékesek, néhány nappal azután, hogy Kövér László magyar házelnök kabinetfõnöke megerõsítette: a Fidesz-kormány az oktatási támogatások pályázatainak lebonyolítását sem bízza többé az RMDSZ-közeli Iskola Alapítványra.
A Fidesz-kormány mindkét döntése az RMDSZ ellehetetlenítését szolgálja - értékelte lapunk kérdésére az RMDSZ fõtitkára. Kovács Péter szerint a budapesti illetékesek szabályossági kifogások köntösébe burkolva fosztották meg eddigi jogosultságaitól a Progress Alapítványt. Arra hivatkoztak, hogy a magyarigazolvánnyal kapcsolatos ügyintézést a kedvezménytörvényhez kell igazítani, így ezentúl ezt a feladatot csak Magyarország diplomáciai képviseletei láthatják el.
Ez azért furcsa, mert a státusirodák román-magyar kormányközi egyezmény alapján fejtik ki tevékenységüket. Egy ilyen megállapodást nem lehet a magyar kormány egyoldalú üzengetésével felrúgni - jelentette ki Kovács. A fõtitkár szerint a kormányközi egyezményt a két félnek ugyancsak közös megállapodás révén kell felbontania. Kovács elmondta, a döntésnek a magyarigazolványok igénylõi látják kárát, mert május 9-tõl Kolozsvárra, Csíkszeredába vagy Bukarestbe kell utazniuk az okirattal kapcsolatos ügyintézésért. Ugyanakkor elismerte, az igénylõk száma mára már lecsökkent.
Székely Istvántól, a Központi Tájékoztatási Iroda vezetõjétõl megtudtuk, a magyar kormány már tavaly december elseje óta nem támogatja anyagilag a státusirodák mûködését. Ám abban állapodtunk meg a budapesti illetékesekkel, hogy amíg technikailag módunkban áll, addig az ügyintézést ingyen és bérmentve elvégezzük. Május 9-tõl azonban ez a technikai lehetõség megszûnik - magyarázta az irodavezetõ.
Mint ismert, továbbra is bizonytalanság övezi az oktatási-nevelési támogatásokat, mert a magyar kormány többszöri sürgetésre sem közölte, melyik romániai szervezetre bízza a pályáztatást. Ezt a feladatot eddig az Iskola Alapítvány végezte. Tegnap a szervezet közleményt adott ki, amelyben értetlenségét fejezi Budapest hallgatása miatt.
Nagy Zoltán igazgató emlékeztetett, hogy egy román-magyar kormányközi egyezség értelmében a támogatási program megbízott lebonyolítójának az Iskola Alapítványt nevezték meg. Ezt a kormányközi egyezményt csak a felek közös beleegyezésével lehet felbontani, illetve módosítani.
Cs. P. T.
�?j Magyar Szó (Bukarest)

2011. május 4.

Az alapvetés
A romániai Iskola Alapítvány nem érti, hogy a magyar kormány miért nem tájékoztat az egyetlen olyan sikeres erdélyi támogatási rendszerrõl, amely gyakorlatilag minden magyar családhoz eljutott.
A romániai Progress Alapítvány csodálkozik, hogy miért szünteti meg a magyar kormány a státusztörvény alapján beindított mûködtetést, illetve miért számolja fel az intézményrendszert. Pedig sem az értetlenségre, sem a csodálkozásra semmi ok. Mindkét alapítványt különbözõ államközi egyezmények alapján az RMDSZ mûködtette, a jelenlegi magyar kormány pedig le akar számolni azzal a szervezettel, amely még Markó Béla után sem vágja magát hasra elõtte, és a romániai magyarságot érintõ kérdésekben saját véleménye van.
Egy erõteljesen központosított vezetésben viszont önálló gondolkodás nem létezhet, mivel nem vág össze az éppen uralkodó ideológiával. Az alapvetés, amint azt manapság Budapesten mondani szokás, a következõképpen nézhet ki: létre kell hozni egy tizenötmilliós, erõteljesen központosított nemzetet, amely kellõ súllyal részt tud venni a világ újrafelosztásában. Ehhez szükséges a kettõs állampolgárság, amellyel a Magyarországon apadó születésszám és kivándorlás ellenére is el lehet érni ezt a számot.
A magyarok lakta, jelenleg még mindig határon túliaknak mondott területek magyar jellegû megõrzése csupán annyira érdekes, hogy elõõrsei lehessenek egy magyarországi gazdasági terjeszkedésnek. Következésképpen a szóban forgó országokban a nemzetiségi jogokért folytatott küzdelemnek semmi értelme, hiszen nemzeti összefüggésekben a magyarországi kézi vezérlés majd mindent elintéz.
Hasonló logika alapján a bukaresti parlamenti jelenlét is teljesen fölösleges, a kettõs állampolgárok majd megtalálják a maguk képviseletét az Országgyûlésben. Mivel a romániai, szlovákiai, ukrajnai, szerbiai magyar nemzetiségek sajátosságait, az illetõ országok jog- és intézményrendszeréhez, gazdasági-társadalmi valóságához igazodó mindennapi életét nem lehet egyetlen tollvonással vagy üzenettel eltörölni, és valamennyiüket beterelni az egyazon irányba tartó közös nemzeti országútra, a fenti ideológia szempontjából olyan eljárásokra van szükség, amelyek kommunikációs szempontból is eladhatóak, magyarázhatóak.
Demokráciáról beszélve például Erdélyben olyan politikai erõt kell létrehozni, amely alá tud fûrészelni az RMDSZ-nek, pénzügyi szempontból pedig azokat az intézményeket, szervezeteket vagy magánszemélyeket kell elõnyhöz juttatni, akik a nemzeti ideológiai gépezet csavarjai.
Csakhogy ebben a logikában van azért egy olyan tényezõ, amely felboríthatja a mûvet. Ez pedig nem más, mint az erdélyi magyarok sok évszázados önállósága. Gondolkodásban, lelkiségben, életvitelben, a szülõföld megõrzésének a méltóságában. Jórészt ugyanis az életnek más iskoláit járták ki. Akár iskolaalapítvány nélkül is.
Székedi Ferenc
�?j Magyar Szó (Bukarest)

2011. május 5.

A Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület pályázata a 2011-2012-es tanévre
A Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület pályázatot hirdet a 2011-2012-es tanítási évre, hátrányos helyzetû, tehetséges tanulók támogatására.
Kik pályázhatnak?
Pályázhatnak olyan szülõk/gyámok, akiknek igazolhatóan kiváló képességû gyermeke a 2010-2011-es iskolai évben magyar nyelven tanult 7, 8, 9. vagy 10. osztályban, és/vagy ilyen magyar tannyelvû osztályba fog iratkozni a következõ tanévtõl, és akik teljesítik az alábbi feltételeket:
1. Falusi vagy szórványkörnyezetben élnek. Rendkívül tehetséges és ugyanakkor halmozottan hátrányos helyzetû tanuló szülei/gyámjai a lakóhelyi környezettõl függetlenül is pályázhatnak.
2. A család anyagi helyzete nem teszi lehetõvé a gyermek továbbtanulását; az egy fõre esõ reális jövedelem nem haladja meg a havi nettó 400 RON-t. 3. A szülõ vállalja, hogy támogatás esetén legalább érettségiig tõle telhetõen biztosítja gyermeke továbbtanulását magyar nyelven. 4. Csak olyan tanulók szülei pályázhatnak, akiknek gyermeke legalább 8,50-es általánost ért el az elõzõ tanévben. Kérjük, ne pályázzanak olyanok, akik rendezett, jó körülmények között élnek, mert ezzel visszaélnek a támogatók szándékával, és az igazán rászorulókat foszthatják meg a támogatástól. Ne pályázzanak vállalkozók, sem olyanok, akik iparosként vagy mezõgazdasági jövedelembõl biztosítani tudják családjuk megélhetését. A pályázat leírása
Az elmúlt évtizedben jelentõs mértékben csökkent a középiskolában továbbtanuló falusi gyermekek száma, a kedvezõtlen környezetben élõ és anyagi gondokkal küszködõ családok gyermekei hovatovább kiszorulnak az oktatásból, esély és támogatás híján tehetségek kallódnak el nagy számban. A jelképesen Fogadj örökbe címet viselõ, a világ magyarságához intézett felhívás támogatókat keresett és talált tehetséges erdélyi magyar falusi gyermekek oktatási támogatására. 
Amennyiben a támogatók részérõl a program számára felajánlott adomány folyamatossága lehetõvé teszi, egy gyermek havonként maximum 9000 forintnyi támogatást kaphat, rendszerint két magánszemélytõl, akik személyesen is figyelemmel követhetik majd a támogatott tanuló elõmenetelét. A cél az, hogy a legtehetségesebbek ilyen hátrányos helyzetbõl is eljuthassanak középiskolába, majd egyetemre. Ezért a pályázati úton elérhetõ támogatás 8, 9, 10. vagy 11. osztályban kezdõdik, és amennyiben a támogatás feltételei adottak, érettségiig tart.
A pályázatot a kolozsvári székhelyû Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület hirdeti meg, a támogatást az Egyesület ösztöndíj-bizottsága ítéli oda a felajánlott támogatások és igénylõk számától függõen, egységesen érvényesített értékelés alapján. A pályázókat az Egyesület levélben értesíti a kuratórium döntésérõl. A nyertes pályázókkal támogatási szerzõdést köt, ezt követõen az ösztöndíj folyósítása szeptember hónaptól kezdõdik, és egy évre szól. Amennyiben a tanuló a szerzõdésben foglalt feltételeknek eleget tesz, a támogatási szerzõdés újrapályázás nélkül a következõ évre meghosszabbítható. Az Egyesület törekszik folyamatosan biztosítani a havi 9000 Ft támogatást, de a személyhez kötött támogatási rendszer bizonytalanságai miatt az évi ösztöndíj teljes összegéért (108 000 forint) nem tud garanciát vállalni. Ennek legalább felét azonban minden támogatási szerzõdéssel rendelkezõ, ösztöndíjas tanulónak igyekszik biztosítani.
A támogatásban részesülõ tanulók munkáját, tanulmányi elõmenetelét és a család anyagi helyzetét az Egyesület munkatársai családlátogatások során ellenõrzik.
A pályázat benyújtásának módja
A pályázat kizárólag a 2011-2012-es támogatási évre szóló pályázati adatlapon nyújtható be, amelyhez mellékelni kell az adatlap végén tizenkét pontban felsorolt dokumentumokat!
A pályázati csomag (pályázati felhívás, pályázati adatlap és ûrlap a tanuló jellemzéséhez) letölthetõ a következõ honlapról: www.nyilasmisi.ro, kérhetõ e-mailen: [email protected] címen, illetve megtalálható az Egyesület irodájában.
A pályázatot a Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület címére, postai úton vagy személyesen lehet benyújtani. Az Egyesület székhelyének címe: Asociatia de Protejare a Celor Talentati Nyilas Misi 400604 Cluj-Napoca, B-dul 21 Decembrie 1989, nr. 116, jud. Cluj
A hiányos pályázatokat és a pontatlanul kitöltött adatlapokat az ösztöndíj-bizottság nem veszi figyelembe! A további érdeklõdés lehetõségei:
�?gyfélfogadás: munkanapokon 10 és 16 óra között. Telefon: 0264-531153, Fax: 0264-591582 E-mail: [email protected]
Határidõ A pályázatok beérkezési határideje 2011

2011. május 5.

Kiéheztetés
Nem lehet nem érzékelni azt az idegességet, amely az RMDSZ háza táján mutatkozik akkor, amikor a magyar kormány nem a szövetség érdekeltségi körébe tartozó szervezetre bíz egy-egy népszerû feladatot. Az RMDSZ vezetõinél korábban az verte ki a biztosítékot, hogy a magyar állampolgárság igénylésével kapcsolatos tanácsadást az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsra bízták, most pedig az oktatási-nevelési támogatások kiosztása körül forrósodik a levegõ.
Egyre nyilvánvalóbb ugyanis, hogy az Orbán-kormány a Romániai Magyar Pedagógusszövetséghez fordul a pénzosztás feladatával, és ejti a Kelemen Hunor által vezetett Iskola Alapítványt, mely az elmúlt hét évben bonyolította le a támogatás folyósítását. Ha így történne, a Fidesz-kormány ahhoz a szervezethez térne vissza, amelytõl a magyarországi balliberális kormányzás idején elvették, és az RMDSZ házi alapítványához menekítették a feladatot. De miért is fûzõdik ennyi indulat bizonyos feladatokhoz? - teheti fel a kérdést a szemlélõ. Az erdélyi magyar polgár szemszögébõl ugyanis alig van jelentõsége annak, hogy az egyik vagy a másik szervezetnek kell címezni a levelet. A kérdés megválaszolhatatlan, ha nem vesszük figyelembe a tájékoztatói, pénzosztói munka presztízsvonatkozásait és anyagi hátterét. A népszerû feladatok ugyanis a lebonyolítók népszerûségét is öregbítik. Ha Teréz néni arra emlékszik, hogy Kelemen Hunor alapítványához kellett folyamodnia gyermekei oktatási támogatásáért, a szavazófülkében is eszébe juthat a tulipán. Ha Pista bácsinak az marad meg a tudatában, hogy nem boldogult volna a magyar állampolgársági kérvény kitöltésével, ha nem fordul a demokrácia-központhoz, a szavazófülkében Tõkés László pártja fog eszébe jutni. De talán ennél is fontosabb, hogy a magyar állam pénzt is rendel az általa leosztott feladatok elvégzésére. Pénzt, amelybõl irodákat, gépkocsikat lehet fenntartani, a párthoz kötõdõ emberek tucatjainak lehet fizetést adni. Az RMDSZ eddig a Progress és az Iskola Alapítványon keresztül a magyarországi forrásokat fölözte le, a Communitas Alapítványon keresztül pedig a román költségvetés kisebbségi támogatásait zsebelte be. A szövetség mostani magyarországi kiéheztetése talán elvezet oda, hogy elõbb-utóbb a romániai magyar közösségen belül is nyílt vita kezdõdjék a közpénzek felhasználásáról.
Gazdag Árpád
Krónika (Kolozsvár)

2011. május 5.

Magyar digitális archívum készül
A kulturális kormányzat még a magyar uniós elnökség alatt létrehozza a magyar nemzeti digitális archívumot, amely a teljes magyar kultúrkincs digitális rögzítésére és minél szélesebb körben hozzáférhetõvé tételére lesz hivatott - mondta Szõcs Géza, a Nemzeti Erõforrás Minisztérium kultúráért felelõs államtitkára a kétnapos siófoki Média Hungary konferencia nyitóelõadásán kedden.
Az államtitkár kifejtette: a 21. század elejére eljutottunk odáig, hogy amit digitálisan nem rögzítettek, az szinte nem is létezik. Ezt ismerte fel az Európai Bizottság, amikor elfogadta az úgynevezett digitális menetrendet. Mint mondta, a magyar kulturális kormányzat még a magyar uniós elnökség alatt létrehozza a magyar nemzeti digitális archívumot.
A Magyar Nemzeti Filmarchívum átalakításával pedig olyan, a tárca által irányított közgyûjtemény jön létre, amely a klasszikus filmarchívum feladatának ellátása mellett hosszú távon képes a magyar kultúra által teremtett alkotások digitális rögzítésére, és alkalmas a nemzet és a világ elõtt bemutatni a közös örökségünket alkotó munkákat.
A legfrissebb olvasáskutatások szerint az emberek csaknem harmada egyáltalán nem olvas könyvet, és a fiatalok alig egytizede olvas napi gyakorisággal. A televízió mind információforrásként, mind szórakozásként elveszítette az elsõségét, de - mint az államtitkár fogalmazott - nincs abban semmi tragikus, hogy az ifjúság elsõ számú információforrása az internet lett. Egy idei felmérés szerint a fiatalok 57 százaléka olvas kommentárt és ír blogot. Nem cél, hogy visszatérítsék õket a hagyományos médiumokhoz, ami amúgy is reménytelen vállalkozás lenne, ugyanakkor a kultúrpolitikának élnie kell azokkal az új lehetõségekkel, amelyeket a digitális világ nyújt - mondta az államtitkár.
Szólt arról is, hogy a virtuális térben új ifjúsági nyelv alakult ki: az SMS-nyelv. A kutatók már elemzik ezt az új nyelvet, és nemrégiben megszületett az elsõ, SMS-ben írt regény. A jellemzõen fiatalok használta, saját szókészletû nyelvet az idõsebbek már nem is értik. Mindez új problémát vet fel, hiszen ez az új rétegnyelv generációs nyelvként átjárhatatlanná válhat. Az a veszély fenyeget, hogy a fiatalok számára idõvel érthetetlenné válik az irodalmi nyelv, és elérhetetlenné válik a magyar kultúrkincs.
Krónika (Kolozsvár)

2011. május 5.

Szeptembertõl utazhatnak a határon túlra az anyaországi diákok
Javában készülnek az erdélyi és a partiumi megyék a magyarországi diákok fogadására, miután az elmúlt héten megjelent a Határtalanul tanulmányi kirándulási program pályázati felhívása. Ennek keretében a magyarországi közoktatási intézmények diákjainak határon túli magyar területekre szervezett kirándulásait finanszírozza az Orbán-kormány, idén 500 millió forint áll rendelkezésre. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelõs miniszterelnök-helyettes szerint a rendelkezésre álló összeget évrõl évre emelni kívánják, és minél több gyermeket szeretnének a programba bevonni. Az a közjogi keret, amit az állampolgársággal a magyar állam megteremt, valós tartalommal akkor tölthetõ meg, ha társadalom egésze számára természetes lesz, hogy a határon túli nemzettársaink nem turisták és nem idegenek, hanem ugyanolyan magyarok, mint akik az ország határain belül élnek - mutatott rá a kormányfõhelyettes.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár eközben arról tájékoztatott, hogy két kategóriában lehet pályázni, a tavaly, az Apáczai Közalapítvány által indított kísérleti programban részt vett szakiskolák, valamint a 7. osztályok jelentkezhetnek. Az elsõ kategória esetében az a cél, hogy a határon túli magyar intézményekkel testvériskolai kapcsolatot építsenek ki, és közös programokat valósítsanak meg. A hetedik osztályosok számára pedig osztálykirándulásokhoz nyújtanak segítséget. Azt szeretnék, ha idén legalább 12 ezer diák utazhatna el tanulmányi kirándulásra. A pályázatokat június 3-áig várják, az együttmûködési programok esetében pedig június 17-éig lehet a kérelmeket beadni. A döntések augusztus közepéig megszületnek, a kirándulások már szeptembertõl indulhatnak. 
Adatbázisok Erdélybõl
Erdélyben a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) mûködik együtt partnerként az Apáczai Közalapítvánnyal. Sándor Krisztina MIT-elnök a Krónika kérdésére elmondta, jelenleg a közalapítvány honlapjára tervezett adatbázis elkészítésén dolgoznak. Ennek keretében azt szeretnék, ha a magyarországi diákok nemcsak helyszínek és útvonalak közül választhatnának, amikor az erdélyi turisztikai látványosságok vagy kulturális értékek között keresgélnek, hanem egy ifjúsági rendezvénynaptárt is összeállítanának számukra, hogy a városnézések, túrázások mellett helyi ünnepekbe, ifjúsági rendezvényekbe is betekintést nyerhessenek. A MIT-esek ugyanakkor egy másik adatbázist is összeállítanak, amelyben az úgynevezett magyar közösségi - egyházi vagy ifjúsági - szálláshelyeket jelenítenék meg, hiszen egy kollégium vagy vendégház sokkal elérhetõbb árú, mint egy kereskedelmi szálláshely. Természetesen a vendéglátósok is jelezhetik a közalapítvány felé, ha szeretnének kapcsolódni a programhoz, tudtuk meg. Sándor Krisztina ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az adatbázisok még nem véglegesek, rendezvényszervezõk és közösségi szálláshelyeket üzemeltetõk jelentkezését egyaránt várják. A MIT-elnök közlése szerint az általuk begyûjtött adatok hamarosan az Apáczai Közalapítvány honlapján is elérhetõek lesznek.
Külön utakon
Eközben az erdélyi és a partiumi megyék javában készülnek az anyaországi diákok fogadására. �?gy tûnik azonban, hogy van, ahol e tekintetben is külön kezdett el szervezkedni az EMNT és az RMDSZ. Török Sándor, az EMNT Bihar megyei elnöke lapunk érdeklõdésére arról számolt be, hogy jelenleg egyeztetnek az magyar oktatási minisztériummal, és azon keresztül ajánlják majd a bihari látnivalókat. Addig feltérképezik az olcsó szálláslehetõségeket, s a tervek szerint majd idegenvezetést is biztosítanak a környékre látogató diákoknak. Eközben Szabó �?dön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezetõ elnöke arról beszélt, hogy a Bihar Megyei Tanács RMDSZ-frakciójának támogatásával, illetve az Erdélyi Kárpát-Egyesülettel együttmûködve már évekkel ezelõtt több könyvet jelentettek meg, amelyek a bihari látnivalókat ismertetik. A szövetség munkatársai ezeket az információkat rendszerezték most, és egy úti csomagba foglalva eljuttatták a határhoz közel esõ magyarországi települések iskoláiba, a különbözõ testvértelepülések önkormányzataihoz. Terveznek továbbá egy honlapot is, ahol a bihari úti célokat népszerûsítik majd.
Hasonló a helyzet Szatmár megyében is, ahol az RMDSZ és az EMNT egyaránt készül a magyarországi kiránduló gyerekek fogadására. Veres-Kupán Enikõ Szatmár megyei EMNT-elnök kérdésünkre elmondta, már megkezdték a szervezést a diákcsoportok fogadása érdekében, akiknek lehetõség szerint idegenvezetõt is biztosítanának. Turisztikai egyesületekkel közösen már terveztek útvonalakat, amelyek érintenék például az Ady-szülõházat vagy Kölcsey szülõfaluját, Szõdemetert. Veres-Kupán arra is hangsúlyt helyezne, hogy a közös múltra felhívják a gyerekek figyelmét, például azáltal, hogy összehasonlítják Nyíregyháza és Szatmárnémeti fõterét, az egy idõben, hasonló stílusban készült épületeket. A szálláslehetõségek tekintetében az elnök az iskolai kollégiumokban lát lehetõséget. Csehi Árpád megyei RMDSZ-elnök eközben arról számolt be, hogy egy európai uniós finanszírozású pályázat keretében most készül egy, a környék látványosságait népszerûsítõ turisztikai kiadvány, ezzel szándékoznak felkeresni magyarországi iskolákat. A román nyelvû változat már kész van, hamarosan a magyar nyelvû is lesz, így hozzákezdhetnek a népszerûsítéshez. A szórólapban szerepelnek emlékhelyek, épületek, mint például a nagykárolyi Károlyi-kastély, a kaplonyi Károlyi-kripta vagy az aranyosmeggyesi Lónyai-kastély.
Konkrét javaslatokkal rukkolnak elõ
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nagyon fontosnak tartja ezt a kezdeményezést, és minden eszközünkkel támogatjuk a program sikerességét - fogalmazott a Krónika megkeresésére Papp Elõd, az EMNT alelnöke. A Hargita megyei politikus arról, hogy konkrétan mit terveznek Hargita megyében, nem beszélt, mint mondta, az EMNT partnerszervezeteként mûködõ Magyar Ifjúsági Tanács eddig is foglalkozott és ezután is foglalkozik a kérdéssel.
Borboly Csaba, a Hargita megyei közgyûlés elnöke lapunk kérdésére arról számolt be, hogy már az elmúlt évben szorgosan dolgoztak azon, hogy a Székelyföld környékét válasszák a határon túli gyerekek kirándulásuk célpontjául. Mint részletezte, Hargita megyének tíz testvérmegyéje van Magyarországon, így több ezer gyerek járt már ezen a vidéken, de további csoportok fogadására is készen állnak. Borboly arról is tájékoztatott, hogy a tavalyi év végén több panzióval, szállásadóval is felvették a kapcsolatot és közösen három-, négy- vagy akár ötnapos csomagajánlatokat készítettek elõnyös áron, abban bízva, hogy sok anyaországi iskola a Székelyföldet, és ezen belül Hargita megyét is választja. Borboly hangsúlyozta, ezek az ajánlatok a testvérmegyék honlapjain is elérhetõek. Szeretnénk, hogy olyan látványosságokat tekintsenek meg a magyarországi gyerekek, amelyek identitásuk megerõsítésében szerepet játszhatnak, amelyek révén átfogóbb képet kapnak a székelyföldi eseményekrõl, történésekrõl - mutatott rá célkitûzéseikre a tanácselnök. Hozzátette: szeretnék továbbá, ha a kirándulások nemcsak a természeti adottságok feltérképezésérõl, az állatvilág megismerésérõl, híres helyszínek megtekintésérõl szólna, hanem a helyi gyerekekkel kialakított ismeretségrõl, barátságokról is. Sõt a tanácselnök tervei között szerepel a Hargita megye három szórványmegyéjében (Beszterce, Temes és Aranyos) élõ gyerekek bevonása is a programba. Javaslatukat már továbbították a magyar állam illetékes szerveihez.
Gazda Zoltán, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület munkatársa, az SZNT sepsiszéki elnöke a Krónikának elmondta, nyolcnapos úti csomagot állítottak össze az anyaországi diákok számára, ebbõl hét napra háromszéki látnivalókat ajánlanak, és egy napra a Brassó megyei Törcsvári-szoros megtekintését javasolják. A könnyen áttekinthetõ programban természeti látnivalók, történelmi vagy irodalmi vonatkozású emlékmûvek, székely jellegzetességek és szórakozás is szerepel. Gazda arról is beszámolt, hogy a programhoz olcsó szállás- és étkezési lehetõségeket is csatoltak, ezt általában diákbentlakásokban, diákétkezdékben oldanák meg, a csillagtúrákra csomagba vihetnék magukkal a kiránduló gyerekek az elemózsiát. 

2011. május 5.

Az Erdély Tv feljelentette a Krónikát a M�?RE becsületbíróságánál
A Magyar �?jságírók Romániai Egyesülete (M�?RE) becsületbíróságánál tett panaszt a Krónika és annak vezetõ szerkesztõje ellen Szepessy Elõd, az Erdélyi Magyar Televízió ügyvezetõ igazgatója.
marosvásárhelyi székhelyû csatorna ügyvezetõje annak megállapítására kéri fel az etikai bizottságot, hogy összeegyeztethetõk-e az �?jságírói Etikai Kódex elõírásaival Rostás Szabolcs március 31-én megjelent vezércikkében, valamint április 8-án a Szepessy közleményére írt válaszában a televízióval kapcsolatban megfogalmazott állítások és sugalmazások.
Mint ismeretes, Monopolpénzek címû írásában lapunk vezetõ szerkesztõje az Orbán-kormány elszámoltatási biztosának bejelentésérõl fejtette ki véleményét, miszerint a magyar állam által a határon túli magyar szervezeteknek nyújtott támogatások ügyében is beindul a kivizsgálás. Ennek keretében a szerzõ megállapította: tanulságos volna megtudni azt is, pontosan hány százmillió forint vándorolt át a határon az elmúlt években az RMDSZ által gründolt, a profizmus és a nézettség tekintetében ugyanvalóst nem a szakma csúcsát hódítgató Erdély Tv alapítására, mûködtetésére.
Április 8-i Szempont mellékletünkben megjelentetett közleményéhez hasonlóan Szepessy a M�?RE-hoz intézett beadványában is valótlanságnak nevezi a megállapítást, miszerint az Erdély Tv-t az RMDSZ gründolta, azaz hozta létre, megjegyezve: a csatornát a marosvásárhelyi Janovics Jenõ Alapítvány mõködteti, amelyet öt magánszemély hozott létre, alapító tagjai között pedig nem szerepel az RMDSZ. (Az alapítvány alapítói: Csép Sándor, Gálfalvi Zsolt, Gáspárik Attila, Markó Béla, Takács Csaba - szerk. megj.)
Az ügyvezetõ sérelmezi a csatorna nézettségérõl közölt véleményt is, mondván: az Erdély Tv nézettségi mutatóit hivatalosan mindeddig nem mérték, viszont országos, regionális és helyi kábelszolgáltatókkal megkötött egyezményei alapján adása több mint 100 ezer magyar háztartásba jut el országszerte.
Szepessy Elõd annak megállapítására kéri a M�?RE-t, hogy Rostás Szabolcs írásai vétettek-e az etikai kódexben foglaltak ellen, mely szerint Az újságíró (.) írásban, mûsorban szándékosan vagy gondatlanságból valótlanságot nem állíthat, köteles a munkájához felhasznált adatokat, tényeket az adott helyzetben elvárható gondossággal ellenõrizni.
Krónika (Kolozsvár)

2011. május 5.

�?tezer lejes büntetés a kétnyelvû feliratokért
(bodolai)
Dicsõszentmártonban tegnap tovább folytatódott a helyi kórházra és járóbeteg-rendelõre kifüggesztett kétnyelvû feliratok körüli konfliktus. A másfél hónapja kitett táblák, amelyek a prefektus utasítása és a megyei tanács átirata nyomán kerültek fel a kórház kapusszobájának falára és a rendelõintézet bejárata fölé, a helyi tanács egyes tagjait és a város kormánypárti polgármesterét a napokban kezdték el zavarni. A legutóbbi tanácsülés nyomán a polgármester, Matei Alexandru büntetéssel fenyegetõ átiratot küldött a kórházigazgatónak. Tegnap három rendõr jelent meg a helyszínen, akiket azért küldtek ki, hogy eltávolítsák a feliratokat, de mégsem tették, bár idõközben a polgármester is a helyszínre érkezett. Délután 2 óra körül a városrendezési bizottság elnöke átadta a kórházvezetõségnek az 5000-30.000 lejes büntetésrõl szóló határozatot. A kórházigazgató a megyei önkormányzathoz fordult tanácsért, ahonnan azt a választ kapta, hogy a büntetés magas besorolása nem felel meg az elõírásoknak, ezért a megyei tanács jogászai megtámadják azt. A kórházigazgatónak pedig azt tanácsolták, hogy vetesse le a feliratokat és kérjen engedélyt a helyi önkormányzattól a táblák újbóli kifüggesztésére. A történtek után nem nehéz kitalálni, hogy mi lesz a válasz.
Népújság (Marosvásárhely)

2011. május 5.

Orvos- és gyógyszerész-tudomány magyar nyelven
A több mint 150 évvel ezelõtt, 1859-ben, gróf Mikó Imre kezdeményezésére és támogatása által megalapított Erdélyi Múzeum Egyesület (EME) keretében 1906-ban vált önállóvá az Orvostudományi Szakosztály (O.SZ), amely 1990 után bontakoztathatta ki széles körû tevékenységét. Taglétszáma nagymértékben kibõvült, jelenleg 1250-en vannak az aktív tagok. Mivel a gyógyszerészeket is soraiba fogadta, az utóbbi években felvette az Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztály (OGYSZ) nevet.
A minden évben más városban megrendezett tudományos konferenciák nemzetközi rendezvényekké nõtték ki magukat, így az orvos- és gyógyszerész-továbbképzõk nagy érdeklõdésnek örvendenek. Az egyesület szakmai folyóiratát, az Orvostudományi �?rtesítõt (amely 1976 óta jelenik meg), sikerült akkreditált folyóirattá minõsíttetni, a szakosztály pedig az Országos Orvoskollégium által is elismert orvostovábbképzés szervezõ egységévé vált.
Az idén az EME az OGYSZ XXI. tudományos ülésszakát Szatmárnémetiben rendezte meg. Erdélyben, a magyar orvosoknak és gyógyszerészeknek a legjelesebb eseménysorozata a Keresztény Orvosok Szövetségének éves közgyûlésével kezdõdött, ahol újra bebizonyosodott, hogy a huszonegyedik században is érdemes követni a keresztény szellemiséget, hiszen ez egyaránt jó a betegnek és az orvosnak is.
Az �?szaki Színház nagytermében tartott ünnepélyes megnyitón Cseke Attila egészségügyi miniszter reálisan és meglehetõsen borúlátóan ismertette a hazai egészségügy aktuális problémáit, kiemelten foglalkozott az orvosok elvándorlásával, valamint azzal a ténnyel, hogy sok beteg a külföldi kórházakban keresi a gyógyulást.A tanácskozásoknak és elõadásoknak az �?szaki Színház, a Református Gimnázium és az Astoria Szálló gyûlésterme adott otthont, és 358 résztvevõvel (45 határon túli), 11 szekcióban 138 dolgozatot mutattak be, a gyógyszertani, belgyógyászati, sebészeti, endokrinológiai, fogorvosi, patológiai, onkológiai, hematológiai, közegészségtani, gyermekgyógyászati, nõgyógyászati, infektológiai, ortopédiai és ideggyógyászati témakörökben.
Hagyományos módon a konferencián díjak átadására is sor került, a Lencsés György tudományos díjat idén dr. Kun Imre endokrinológus professzornak adományozták, a Pápai Páriz Ferenc Alapítvány díját dr. Egyed Zsigmond és dr. Szabó Béla professzoroknak, valamint dr. Mezei Tibor patológus tanársegédnek ítélték oda. A szatmári róm. kat. püspöki székesegyházban tartott ökumenikus istentiszteleten igét hirdetett Ft. Schönberger Jenõ megyés püspök és Nt. Nagy Sándor, a Nagykárolyi Református Egyházmegye esperese.
A komoly, tudományos programmal eltöltött napok és a záróülés után egy rendkívül tartalmas kirándulásnak örülhettek a résztvevõk. Adyfalván meglátogattuk a nagy költõ szülõ- és emlékházát, Kaplonyban a Kákolyi-kriptát, majd Szõdemeteren Kölcsey Ferenc szülõházát.
Az idei konferencia is bizonyította, hogy egyesületünknek a szakmai tevékenységen túlmenõen, fontos szerepe van a magyar orvosi és gyógyszerészeti közösség formálásában, az együvé tartozás érzésének fenntartásában, amely fontos eleme lehet megmaradásunknak.
Dr. Vajda Sándor fõorvos 
Nyugati Jelen (Arad)

2011. május 6.

Szekus módszerekkel a premontreiek ellen?
Két ismeretlen férfi támadta meg kedden a nagyvárad-hegyfoki premontrei prépostság levéltárosát, annak bukaresti lakásában, tudta meg a Reggeli �?jság szerda délután Fejes Rudolf Anzelmtõl, a szerzetesrend nagyváradi fõapátjától. A levéltáros hölgyet ért inzultus feltételezhetõen összefügg azzal a perrel, amelynek során a Szent István Vértanúról Nevezett Váradhegyfoki Prépostság visszaköveteli a román államtól, jelesül a nagyváradi önkormányzattól a premontreiek által alapított, tõlük elbitorolt, ma Mihai Eminescu költõ nevét viselõ gimnáziumot.
A hónapok óta folyó pereskedésben végül március 18-án született meg az elsõfokú döntés, amelyben a szerzetesrend igénylését elutasították. Mint ezt lapunk is többször megírta, a felperes és annak képviselõje, Kincses Elõd marosvásárhelyi ügyvéd szerint a premontreiek érvényes dokumentációkkal, telekkönyvi kivonatokkal igazolták a bíróság elõtt, hogy a szóban forgó ingatlanegyüttes - amelynek maga az iskolaépület csak egy része - a restitúciós törvények értelmében visszajár nekik. Ugyanis azt a román kommunista rezsim egy 198-48-as rablótörvény alapján kobozta el a római katolikus rendtõl. Az alperes nagyváradi önkormányzat viszont semmilyen törvényes dokumentációval nem rendelkezik, egyedül Onisifor Ghibu professzor egykori levelezéseire hivatkoznak, aki a két világháború között éjt nappá téve azon ügyködött, hogy a kisebbségi egyházaktól és közületektõl minél több vagyont elorozzon, szerezzen a román állam és közvetve a többségi intézmények, egyházak javára.
Csakhogy a 1930-as évek Romániája igazán nem egy mintajogállam volt, ráadásul az a bizonyos bírói ítélet nem is volt végleges. Az a sajtóban megjelent két érv is hamis, hogy a váradi prépostság nem rendelkezett jogi személyiséggel, illetve hogy az �?ri utcai ingatlanokat a magyar állam tulajdonolta, így az impériumváltáskor jogszerûen kerültek át a román állam tulajdonába. Jogi személyiségét egy önkényes állami intézkedés nyomán valóban elveszítette átmenetileg a váradi prépostság a harmincas években, de 1940 tavaszán visszakapta, mivel Bukarest rákényszerült a Szentszékkel kötött konkordátum betartására, amit pár évvel korábban megsértett.
A premontreiek tulajdona pedig sosem volt magyar állami tulajdon, ezt a telekkönyvi bejegyzések egyértelmûen igazolják. Tehát rengeteg hazugság és csúsztatás lát napvilágot a román médiában a rendrõl és annak tevékenységérõl, helyzetérõl, el egyenesen az egyház- és magyarellenes uszításig. Eklatáns példa az osztrák tulajdonú Jurnal bihorean - amelyet a helyi hatalom afféle félhivatalos szócsöveként kell kezelni - szerdai összeállítása, amely már címében is azt sugallja, hogy a papok a világi javakra és örömökre áhítoznak.
A márciusi ítélethozatalt követõen múlt hét végén kapták meg a bírósági végzést a premontreiek, mondta el tegnap lapunknak Anzelm atya. A döntés indoklása a felperes és ügyvédje szerint több mint furcsa, ugyanis hat pontban jelenti ki, hogy az önkormányzat érvei nem állják meg a helyüket, illetve hogy a premontreiek által elõterjesztett bizonyítékok valódiak, azonban furcsamód a váradi bíróság mégis arra az 1937-es rektifikációra hivatkozik ma is, amirõl késõbb egyértelmûen bebizonyosodott, hogy közönséges okirat-hamisítás volt. Az ítélethozatal után pedig több inzultus érte már a váradi premontrei rendet, jelentette ki a prépost. Azon kívül, hogy kedden rátörtek a levéltáros hölgyre (aki feljelentést tett errõl a rendõrségen) és megfenyegették, hogy megverik és megerõszakolják, ismeretlenek megrongálták a premontreiek �?ri utca templomának gyóntatószékét és ajtóit. Az is furcsa, hogy a rend levéltárosát érthetetlen és törvénytelen módon nem engedték be a váradi várban mûködõ levéltárba, hogy kikeressen onnan a rend tulajdonára vonatkozó dokumentumokat, azonban ezek mégis hozzáférhetõk voltak mások számára. Nemrég ugyanis az állami levéltárban levõ premontrei iratok másolata megjelent a tavaly októberben boldoggá avatott vértanú püspök, Bogdánffy Szilárd életét bemutató kötetben - mesélte a fõapát. Az atyát már az sem lepi meg, hogy mindig a tárgyalási fordulók után látnak napvilágot a román nyelvû médiában mocskolódó, a közvéleményt félretájékoztató írások.
A prépost elmondta, már megfellebbezték az elsõfokú ítéletet, és kérik az ügy áthelyezését más megyébe. Mint megtudtuk, a váradi önkormányzat is fellebbezett, ugyanis Bolojanék is elégedetlenek a bírósági ítélettel, amely nem adott nekik egyértelmûen igazat és nem jelentette ki, hogy az övék a gimnázium. Ráadásul még az iskola mögötti területek (az ún. Voinþa stadion) is visszajárnak a szerzetesrendnek, pedig oda a polgármesterék már mindenféléket terveznek, pl. parkolót. Nagyváradi magyarok egy csoportja nemrég aláírásgyûjtõ akció kezdeményezését javasolta, így szeretnék jelezni támogatásukat a premontrei rend felé. Fejes Rudolf azt is elmondta, hogy sem a magyarság érdekvédelmi szervezetétõl, az RMDSZ-tõl nem kapott eddig semmilyen támogatást, sem a váradi római katolikus püspökségtõl. Mivel egy nagy múltú, egyházi hátterû magyar tanintézet sorsáról van szó - amely amúgy számos kiváló román, zsidó, szlovák és más nemzetiségû értelmiségit bocsátott útjára az évtizedek során -, Anzelm atya érthetetlennek véli, hogy mind a bihari RMDSZ, mind a püspökség inkább félrenéz, de valamiért nem foglal állást mellettük. Sõt, Markó Attila RMDSZ-es politikus, kisebbségügyi államtitkár, az Egyházi Ingatlanokat Visszaszolgáltató Különbizottság aligazgatója nemrég a Duna Televízió egyik mûsorában határozottan úgy vélekedett, hogy a premontrei rendet nem illeti meg az egykori premontrei gimnázium (!). Fejes Rudolf Anzelm kijelentette, folytatja a harcot a gimnáziumért, még akkor is, ha megfélemlítéssel és egy demokratikus államban megengedhetetlen szekus módszerekkel akarják ettõl eltántorítani.
Szõke Mária, Reggeli �?jság
Erdély.ma

2011. május 6.

Tõkés László együttmûködést javasol
Már a jövõ nyári önkormányzati választásokra együttmûködést javasol az erdélyi magyar politikai szervezeteknek Tõkés László, elõválasztásokat kezdeményezve a romániai magyarság körében, és az így kialakult sorrend alapján valamennyi magyar párt már a helyhatósági megmérettetésen közös listát indítana.
Az erdélyi Krónikának adott pénteki interjújában az Európai Parlament egyik alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke azzal kapcsolatosan beszélt, hogy az elõzõ napon benyújtották a bukaresti törvényszéken az õ nevével fémjelzett Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzéséhez szükséges támogató aláírásokat.
Az új párt az erdélyi magyarok politikai eszköze kíván lenni - fejtette ki Tõkés, aki szerint a romániai magyarság megmaradásához elengedhetetlen az önrendelkezés kivívása. Ennek kimunkálásához egy új eszközre is szükség van, ez pedig egy hatékony, kis költségvetésû, modern és európai néppárt lehet - véli az EMNT elnöke, hozzátéve, hogy az EMNP a legmodernebb párt lesz Romániában.
Azzal kapcsolatosan, hogy a romániai magyarság érdekeit e pillanatban már két politikai formáció - a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Magyar Polgári Párt (MPP) - is képviseli, a nyilatkozó kifejtette: a sokszínûség, a politikai pluralizmus európai, sõt egyetemes érték. Mifelénk még mindig az a felfogás dívik, hogy csakis mások ellenében, mások puszta létjogának a tagadásával tudjuk megmutatni a saját erõnket. Mi nem valami vagy valakik ellen, hanem valakiért és valamiért, az erdélyi magyarságért, magyar közösségünk jövõjéért szervezkedünk - és ennek érdekében nem legyõzni, hanem meggyõzni akarjuk a másikat - hangsúlyozta Tõkés.
Olyan idõszakban, amelyben az erdélyi közösség rendkívüli mértékben megosztott, több mint a fele már el sem megy szavazni, vagy netán román pártokra voksol, olyan plurális összefogásra van szükség, amely még azokat is megmozdítja, akik eddig távolmaradásukkal jelezték, hogy megundorodtak a politikától - vallja a politikus, aki szerint az újfajta összefogás nemzeti korparancs, nélküle sem autonómia, sem magyar jövõ nem képzelhetõ el Erdélyben. Ennek céljából mindenkivel a közös nevezõ megtalálására törekszünk - fûzte hozzá.
Az összefogás konkrét lépéseként Tõkés javasolja: a 2011 õszén tartandó romániai népszámlálás után - miután pontosan kiderül, mennyi romániai magyar választó van az országban - elõválasztásokat kellene szervezni az erdélyi magyarság körében. Az így kialakult sorrend alapján valamennyi magyar párt már az önkormányzati választásokon közös listát indíthatna - indítványozza az EMNT elnöke.
Arra a kérdésre, hogy milyen következményekkel járna a romániai magyar közösség jogainak érvényesítése szempontjából, ha az RMDSZ egy ciklus erejéig esetleg elesne a bukaresti parlamenti jelenléttõl, Tõkés kifejtette: az erdélyi magyarok érdeke, hogy képviselõi ott legyenek Románia parlamentjében, de önmagában a parlamenti jelenlét nem minden. Törvényi garanciákra, törvénysértés esetén érvényesíthetõ szankciókra, illetve önálló intézményrendszerre van szükségünk - mondta.
Szerinte ugyanakkor a romániai magyaroknak arról sem szabad megfeledkezniük, hogy õk maguk is sokat tudnak tenni saját sorsuk jobbra fordításáért. Autonómiát csak önigazgatásra képes közösség képes kivívni magának. Következésképpen téves az az álláspont, hogy a mi gondjainkat majd Bukarestben fogják megoldani - szögezte le Tõkés László.
hvg.hu 
Erdély.ma

2011. május 6.

Három fõtitkár-helyettest nevezett ki Kelemen Hunor
A szövetség kulturális fõtitkár-helyettese Hegedûs Csilla mûemlékvédelmi szakember lesz. Az önkormányzati fõtitkár-helyettesi tisztségre Horváth Annát nevezték ki, míg a programirodával foglalkozó és ifjúsági fõtitkár-helyettesi tisztséget Bodor László, a MI�?RT elnöke tölti be.
Május végéig további két fõtitkár-helyettest neveznek ki, egy az oktatási, egy másik pedig a társadalom-szervezésre vonatkozó kérdésekkel fog foglalkozni - fejtette ki kelemen Hunor. 
Marosvásárhelyi Rádió
Erdély.ma

2011. május 6.

Pályázat: Magyarnak lenni jó!
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Bihar megyei szervezete Magyarnak lenni jó! címmel pályázatot írt ki Bihar megyei tanulóknak, tudtuk meg tegnap azon a sajtótájékoztatón, amelyet Nagy József Barna, a szervezet megyei ügyvezetõ elnöke tartott. A pályázat célja, hogy minél több tanuló, az elemi iskolától az egyetemig, megossza elképzeléseit, gondolatait a magyarsággal kapcsolatban.
Az elemi iskolásoktól rajzokat, festményeket várnak, az általános iskolásoktól a pályázat tematikájához kapcsolódó saját verseket, elbeszéléseket, novellákat. Az egyetemisták pedig fényképekkel, rajzokkal, számítógépes montázsokkal, irodalmi alkotásokkal pályázhatnak. Minden korosztály elsõ három díjazottját a szervezõk egynapos budapesti kirándulással díjazzák, erre június ötödikén kerül sor, illetve különbözõ értékes tárgynyeremények is várnak azokra, akik munkáit a zsûri a legjobbnak ítéli majd.
Az EMNT megyei szervezete szeretné, ha nem csak a megyeszékhely, de az egész megye fiatalajai csatlakoznának a pályázathoz, s mint megtudtuk, ennek érdekében több bihari település tanintézeteit fogják megkeresni a közeljövõben. A pályamunkákat május 27-ig lehet leadni az EMNT Bihar megyei irodáiban. Nagyváradon minden munkanapon 9-19 óra között a Széles utca 23. szám alatt, a piac mögött lévõ demokráciaközpontban, �?rmihályfalván minden munkanapon 9-15 óra között a Köztársaság utca 40. szám alatt, Margittán pedig minden munkanapon 9-15 óra között a Köztársaság utca 47. szám alatt. A pályamunkákat villanypostán is ellehet küldeni a [email protected] címre, vagy postán feladni a 410004 Nagyvárad (Oradea), Str. Menumorut nr. 23 címre.
Sz. M.
Reggeli �?jság
Erdély.ma

2011. május 6.

Otthon, a könyvek között
A könyvek szeretetébõl indult, mára négy városban Erdély egyik legjelentõsebb könyvhálózatát és elsõ könyvlerakatát vezeti. Szembenézve az új kihívásokkal, dacolva azokkal, akik temetik a könyveket, a vásárlói igényeknek eleget téve sikerrel veszi az akadályokat és bizakodva tekint a jövõbe. Trombitás János könyvkereskedõt, üzletvezetõt az erdélyi vásárlói közönségrõl, az olvasási szokásokról, cégpolitikájáról kérdeztük.
- A könyvkereskedés, mint bármi más, elsõsorban gazdasági tevékenység. A profitszerzésen túl azonban a könyvkereskedõ óhatatlanul egy kulturális tevékenységet, a népmûvelés egy formáját vállalja fel. Hogyan lehet eleget tenni ennek a látszólag kettõs szerepnek? 
- A könyvkereskedés elnevezés talán túl kommersz, ugyanis nem az a helyes jelentése, amivel az emberek elsõ hallásra asszociálják. Persze kereskedés révén vásárlóinkra vagyunk utalva, éppúgy, mint bármely más gazdasági ágazatban próbálkozó befektetõ, viszont a kiindulópont, a motiváció annál mélyebb, nemesebb. Kisvállalkozásként indultunk, saját megérzéseink szerint, de így most visszanézve a kezdetekre, végtelenül örülök, hogy ezt az irányt követtük mindig újabb, kisebb-nagyobb változtatásokkal, ahogy azt az aktuális piac kívánta. Nehéz mindig résen lenni, a vásárlói közönséget annyira magunk mellett tartani, hogy akár a kezdetekben még hiánycikket jelentõ jónéhány könyvcímet nálunk keressék, tõlünk várják. Elmondhatom, minket mindig vásárlóink alakítottak, viszont egyáltalán nem könnyû lépést tartani velük. Nem minden boltunkban ugyanazon könyvek jelentik a legkeresettebb címet, ami persze teljesen logikus, ha egy közgazdásszal beszélgetünk a jelenségrõl, hiszen más város, más elvárások, és soha nem a vállalkozó alakítja célközönségét, hanem ez pontosan fordítottan zajlik. Nehéz ezt követni. Mondok egy példát. Kezdõk voltunk még a szakmában, és talán régi vásárlóink még emlékeznek, hogy akkortájt többnyire gyerekkönyvek sorakoztak boltunk polcain, késõbb olyan könyvcímekkel bõvítettük felhozatalunkat, melyekrõl mi úgy gondoltuk, miután mi is megismertük az illetõ könyveket, talán azok is tetszenének a város lakóinak. Ez a jelenség, beszerzési technika teljesen szubjektív hagyatkozás volt, ezt akkor teszi az ember, amikor még nem ismeri vásárlói közönségét, és még a szakmát sem ismeri úgy, ahogyan azt a környezete esetleg követelné tõle. Az volt nehéz a kezdetekben, hogy nem lehet a könyvpiacot bestseller és egyéb könyvek kategóriájára bontani, illetve ha lehetne, sem jelentené az elõzõ minden vásárlói csoportnál a biztos érdeklõdést, így a biztos jövedelmet. Nem is szabad ennyire kettõsen gondolkozni. Véleményem szerint, aki a könyveknek csak a gazdasági oldalát látja, nem folytat sikeres politikát. Nem török mások felett pálcát, mindössze saját tapasztalatból vonom le a következtetést, hogy amennyiben családunk nem szeretné ennyire a könyveket, bizonyára már sokszor abbahagytuk volna, és valami máshoz folyamodtuk volna, ami fogalmam nincs, mi lenne... Az embernek vannak ötletei, viszont kevés az, amit igazán lelkesen tenne, és úgy látom, nincsen még egy olyan szakma, amiben ennyire otthon éreznénk magunkat.
- Gyakorta hallunk a Gutenberg-galaxis válságáról a digitális éra, úgy tûnik, átalakítja az írásbeliség kultúráját. �?rezhetõ ez a jelenség a könyvkereskedelemben, illetve jelent-e valamiféle kihívást, alkalmazkodást az esetleges változáshoz?
- Ezzel a problémával gyakran fordulnak hozzánk egy lehetséges válasz reményében. Sajnos én csak véleményt tudok mondani, ami remélem, még hosszú ideig megállja a helyét. Nekem ilyenkor mindig a lányom jut eszembe, aki egyetemi évei alatt soha nem tanult számítógéprõl, ugyanis szép lassan már sehol nem jelent újdonságot, hogy tankönyv helyett elektronikus forma mellett döntenek, ha segédanyagról van szó. Nem vagyok én az újítások rosszindulatú kritikusa, hiszen nagyon praktikus, amit gyakorolnak, teljesen érthetõ, viszont visszatérve a lányomra, õ nem tudta ezt a hidegolvasást gyakorolni. Így neveztük el a monitorról való élettelen olvasást. Rengeteg vásárlónk van, aki ugyanezt vallja, szüksége van arra, hogy kézbe vegye, érezze a könyvet, vagy esetleg az új könyv illatát beszívja, és azzal megteljen. Ezek mind olyan élmények, melyeket csakis és kizárólag a könyv, az újság, tehát a klasszikus írás jelensége nyújthat számunkra. Hál' Istennek túlnyomórészt ilyen emberekkel van dolgunk. Leegyszerûsítve, természetesen kihívást takar a digitalizált világ a régire nézve, nekünk kultúrakedvelõ emberekként csak azt kell eldöntenünk, hogy belefér-e még a könyv ebbe az új világba, tudjuk-e a kettõt ötvözni, ezt a kettõsséget gyakorolni, és hogy egyáltalán szeretnénk-e igazán.
- Jelentõs idõt, energiát fordítanak az anyaországi könyvek importjára, magyarországi könyvkiadókkal, kereskedelmi hálózatokkal vannak állandó kapcsolatban. �?zletpolitikájukat tekintve milyen arányban dolgoznak hazai illetve magyarországi kiadókkal? 
- Könyvválasztékunk nagyobb része valóban külföldi eredetû, ami részben a kezdetekre vezethetõ vissza. Korábban kezdtünk el könyvesboltot nyitni, mint ahogy azt esetleg az itthoni könyvpiac megengedhette volna. Akkoriban még nem volt olyan szintû felhozatala az itthoni kiadóknak, hogy egy gazdag könyvesboltot ellássanak, és sajnos mindaddig nem is lesz, amíg a magyarországi kiadók jobb ajánlatot biztosítanak a szerzõknek. Rengeteg könyv írója hazai, viszont az anyaországi fõvárosig megy el egy számára kedvezõ ajánlatért. Vásárlóink túlnyomórészt a nem itthoni kiadásokat keresik, ami nem kizáró jellegû, hiszen vannak olyan hazai (sõt akár marosvásárhelyi) kiadók, akik mai napig szakmai szemmel figyelik a fejlõdést, és tudnak lépést tartani az igényekkel. Különféle szakkönyvek, nyelvi, orvosi, jogi és sok más tudománybeli kiadások csakis Magyarországról szerezhetõk be, de emellett megtalálhatóak a gyerekkönyvek, szépirodalom, kortárs- és szórakoztató irodalom, és így folytathatnám tovább, viszont nem hanyagoljuk el a hazai kiadók keresett címeit sem. Amint már korábban is mondtam, minket mindig a vásárlói igények alakítanak, éppen ezért, a kérdésre válaszolva, valóban kevesebb hazai kiadás található könyvesboltjainkban, mint magyarországi. - A kövesdombi Kobak könyvesboltban, illetve a könyvlerakatnál is itthon újdonságnak számító tevékenységet kezdtek el: felolvasó délutánokat, könyvbemutatókat szerveztek. Várható ennek folytatása az új könyvesboltban is?
- Már korábban is szerettünk volna hasonló rendezvényeket, viszont legelsõ könyvesboltunk ezt fizikailag képtelenné tette. A gyerekektõl indulunk mindig el, legtöbb kövesdombi Kobak-program is nekik szólt, õk azok, akik nagyon fogékonyak, és végtelenül szeretik az újdonságokat. Jelenlegi fõtéri Kobak könyvesboltunkban is nekik fogunk elsõsorban programokat szervezni, ilyen lesz a június eleji gyermeknapi programsor is. A könyvbemutatók kedvelõinek sem fordítunk hátat, ugyanis a nyár folyamán Dr. Gellérd Judit Ahol leoldom saruimat. Arcok és szent helyek -- erdélyi szemmel címû könyve kerül bemutatásra.
- Végül óhatatlanul feltevõdik a kérdés: Milyen az itthoni könyvkultúra? Olvasnak-e, vásárolnak-e könyvet a marosvásárhelyiek és mit? 
- Könyvesboltunkban elsõdlegesen törzsvásárlóink fordulnak meg, akik végtelenül sokszínûek, és korosztálytól vagy csak egyéni ízléstõl függõen más és más könyveket kedvelnek. Próbálom gondolatban korosztályoknak megfelelõen tagolni és elhatárolni a vásárlókat, de így is csak általánosságokra jutok, például a szülõk, nagyszülõk gyerekkönyveket keresnek, de éppúgy lépést tartanak az újonnan megjelenõ, különféle kategóriába sorolható kiadványokkal is. Ez elmondható a fiatalabb korosztályokról is, az õk esetükben viszont már gyakoribb a bestseller és a szakkönyvek sokfélesége. Azt hiszem, nem lehet ennyire sztereotipizálni... Amit általánosságban elmondhatunk vásárlóinkról, hogy vagy a könyvszeretet cselekedetében, vagy pedig az erre való nevelés vágyában keresik a könyveket. 
Balogh Erzsébet 
www.kozpont.ro
Erdély.ma

2011. május 6.

Célegyenesben a Tõkés-párt (Benyújtották az aláírásokat)
�?lénk sajtóérdeklõdés mellett több doboznyi aláírással érkeztek tegnap a bukaresti törvényszékre az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) létrehozásának kezdeményezõi: Toró T. Tibor vezetésével benyújtották a bíróságra a 29 268 támogató aláírást, valamint az új alakulat bejegyzéséhez szükséges dokumentációt. A bírói testület a 15 napos fellebbezési idõszak eltelte után dönt a bejegyzésrõl, a kezdeményezõk szerint legkésõbb júliusra teljes jogú párttá válik az EMNP.
Az aláírások benyújtása elõtt a magyar sajtó képviselõi számára tartott értekezleten Toró T. Tibor emlékeztetett: az új alakulat létrejöttérõl az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács küldöttgyûlése tavaly decemberben határozott, akkor döntötték el, hogy szükség van egy modern, európai néppártra, amely pártpolitikai szinten is képviseli az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseit. A pártbejegyzés folyamatának irányítását kilenctagú testületre bízták, közülük négyen - Toró T. Tibor mellett a székelyföldi régió képviseletében Papp Elõd, a közép-erdélyi térség képviseletében Gergely Balázs, illetve a Partium képviseletében Zatykó Gyula - utaztak Bukarestbe tegnap, hogy leadják az összegyûlt aláírásokat. Az aláírásgyûjtés februárban kezdõdött, és április végén zárták, a törvény értelmében legalább 25 000 támogató kézjegyet kellett összegyûjteniük 19 megyébõl és Bukarestbõl, ezt a feltételt sikeresen teljesítették, és otthon is maradt még elég ív - magyarázta Toró T. Tibor, aki szerint nem okozhat majd problémát, hogy RMDSZ-tagok is kézjegyükkel támogatták az új alakulat létrejöttét, hiszen az RMDSZ nem pártként határozza meg önmagát, ráadásul az aláírás nem egyenértékû a belépési nyilatkozattal. Mint mondta, alacsony költségvetésû, hatékony pártot szeretnének létrehozni, amely az emberekért van, és amelynek elsõdleges célja a közösségi autonómiaformák megteremtése. Azt is elmondta, az új alakulat nem valami és valakik ellen, hanem valami - az autonómiaformák megteremtése - érdekében jött létre, legfõbb szövetségesük pedig a Tõkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács lesz, amely a továbbiakban is a maga civil, mozgalmi eszközeivel harcol az említett célokért. Toró szerint nem véletlenül nevezik Tõkés-pártnak az új alakulatot, hiszen éppen azokat az elveket, értékeket vallja és vállalja fel, amelyekért az Európai Parlament alelnöke is küzdött. A szövetségesek közé sorolta továbbá a Fideszt is, mint mondta, a magyar kormánytól nem pénzt, hanem elsõsorban tudást, a tapasztalatok átadását várják. Toró fontosnak nevezte, hogy az erdélyi magyarságnak erõs és hatékony képviselete legyen mind a parlamentben, mind az önkormányzatokban. ,,Nyitottak vagyunk mindenfajta megegyezés elõtt - fogalmazott a politikus, de hozzáfûzte: a versenyhelyzet ,,nem ördögtõl való sõt, mobilizáló tényezõ lehet, hiszen mozgósíthatja a közéletbõl kiábrándultakat. Leszögezte: nem ellenségként tekintenek az RMDSZ-re és az MPP-re, de elsõsorban e két alakulaton múlik majd, hogy ellenfelek vagy szövetségesek lesznek-e, az EMNP mindesetre kész az együttmûködésre az erdélyi magyarságot érintõ legfõbb kérdésekben. Emlékeztetett: az RMDSZ-nek az elsõ parlamenti választásokon még egymillió magyar szavazatot sikerült megszereznie, mára ez a szám 400 000 alá csökkent, így közös célként fogalmazta meg a szövetségtõl, a politikától elfordult 600 000 magyar megszólítását. A Háromszék kérdésére, hogy ezt konkrétan miként fogják megvalósítani, Toró leszögezte: az Erdélyi Magyar Néppárt a hiteles, tiszta emberek pártja szeretne lenni, nem kérnek az ügyeskedõkbõl, a politikából meggazdagodni vágyókból, ezért mindazoknak, akik tisztséget vállalnak az alakulatban, vagyonnyilatkozatot kell benyújtaniuk, és a továbbiakban el kell számolniuk a közösség elõtt az esetleges gyarapodásról. Arról is nyilatkozniuk kell a párt leendõ vezetõinek, hogy nem mûködtek együtt a Securitatéval. Ugyanakkor az EMNP szóba kíván állni az emberekkel, programjukat is így akarják összeállítani, kiemelt figyelmet fordítanak a fiatal nemzedék megszólítására. Lapunknak az Erdélyi Magyar Egyeztetõ Fórum jövõjét firtató kérdésére a politikus elmondta: a következõ idõszakban felértékelõdik majd az EMEF szerepe, hiszen egyenlõ felekként ülhetnek majd tárgyalóasztalhoz. Emlékeztetett: az EMEF tulajdonképpen az EMNT édes-gyermeke, hiszen az õ kezdeményezésükre jött létre a magyarság különbözõ szervezetei közötti egyeztetést szolgáló fórum. Hozzáfûzte: az EMEF 2009-es megalakulása óta soha nem tapasztalták, hogy az RMDSZ kezdeményezte volna annak összehívását, mindig az EMNT-nek kellett kikényszerítenie az egyeztetést. Abban bíznak, ha pártként lépnek fel, nagyobb lesz majd a hajlam a párbeszédre, a megegyezésre, így a nemzeti minimum meghatározásának, a leendõ együttmûködésnek a kerete lehet az EMEF. A Háromszék kérdésére Toró azt is elmondta: az RMDSZ-en belüli tisztújítás óta a sajtón keresztüli üzengetésen túl konkrét megkeresés nem érte az EMNT-t, de bízik benne, rövidesen változik a helyzet. Azt is elmondta: sokan nézik rossz szemmel az EMNP megalakulását, a magyarság egységére hivatkoznak, de fõként azokról van szó, akik veszélyeztetve érzik pozíciójukat, képviseleti monopóliumukat, és nemsokára az ilyen kijelentések helyét is a megegyezést keresõ nyilatkozatok váltják fel.
Kelemen: Történelmi hiba az EMNP
Történelmi tévedésnek minõsítette az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozását Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, aki tegnapi kolozsvári sajtótájékoztatóján elõbb leszögezte: ilyen nevû alakulat még nincs is. Szerinte az új párt megjelenése a magyarság megosztottságához, gyengítéséhez vezet. Kelemen hozzáfûzte: nem áll szándékukban megtámadni a törvényszéken a néppárt bejegyzését
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. május 6.

Tiszta lapokkal 
A romániai politikai életben alighanem egyedülálló az a módszer, amellyel hiteles, tiszta politikusok gyülekezetévé szeretne válni a bejegyzés elõtt álló Erdélyi Magyar Néppárt: az alakulat leendõ tisztségviselõinek vagyonnyilatkozatot kellene letenniük, és a továbbiakban a közösség elõtt kellene elszámolniuk esetleges gyarapodásukról. Így kívánják kiszûrni az opportunistákat, a politizálást saját üzleti céljaikra kihasználókat, az ügyeskedõket, és így akarják megszólítani a politikából, közéletbõl, pártokból kiábrándultak egyre nagyobb táborát.
Hogy mennyire lesz sikeres az elképzelés, egyelõre nem lehet tudni, de mindenképpen figyelemre méltó, hogy egyáltalán felmerül a feddhetetlenség iránti igény - a már létezõ két magyar politikai szervezet ugyanis nem tartotta ezt fontosnak, valamiképpen magánügyének tekintette a politikusok vagyoni helyzetét, s ráadásul az utóbbi idõben korrupciós botrányok is rombolták a beléjük vetett bizalmat. A már-már lehetetlennek tûnõ küldetés valamiképpen az útra induló legkisebb királyfi történetét idézi: a harmadik, hivatalosan még meg sem született párt próbálkozik olyasvalamivel, ami sem az RMDSZ-nek, sem az MPP-nek nem sikerült. Persze, ezúttal sem biztos a célba érés: a szervezetépítés megannyi buktatója, a romániai politikai élet habitusa, a Dâmboviþa-parti módszerek átszivárgása, a haszonlesõk hada, a magyar alakulatok versenyhelyzete és az együttmûködési kényszer kettõssége számos botlás, megalkuvás csapdáját rejti magában, amit okosan kell majd kikerülnie az új pártnak. A Tõkés László által vallott értékrend felvállalása, a magyar kormánnyal kiépített partnerség mindenesetre jó vértnek tûnik, mint ahogyan a Toró T. Tibor által tegnap újfent kinyilatkoztatott, a magyar közösség számára fontos ügyekben az együttmûködésre való hajlandóság is józan, felelõsségteljes magatartásnak látszik. Annál érthetetlenebb viszont a ,,nagyobbik testvér gõgje: Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tegnapi nyilatkozatában történelmi hibának minõsítette a néppárt törvényszéki bejegyzésére irányuló kezdeményezést, és ismét a megosztottság veszélyének álságos retorikájával üzent hadat.
Azt egyelõre csak találgatni lehet, miként alakul majd a magyar szervezetek közötti viszony a továbbiakban. Annyit azonban már a mesékbõl is tudunk: az járhat csak sikerrel, aki képes megtalálni és megbecsülni szövetségeseit.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. május 6.

Erdélyi magyar konzultáció
Az RMDSZ a héten megkezdi az erdélyi magyar közösség konzultációját a szövetség közép- és hosszú távú stratégiájának kidolgozása végett. A következõ idõszakban 250 000, nyolc kérdést tartalmazó kérdõívet osztanak szét Erdély 16 megyéjében, de 125 000 tájékoztató szórólapon és 10 000 plakáton is népszerûsítik az akciót.
A cél az, hogy valós és nagyon pontos képet kapjunk a magyar közösség gondjairól és elvárásairól - közölte Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, aki szerint a konzultáció néhány hónapig tart, és a végén ,,lesz egy olyan leltárunk, amelynek alapján kidolgozhatjuk közép- és hosszú távú stratégiánkat. Az adatokat a nyár folyamán összesítik és feldolgozzák, így õszre már körvonalazódnak az elvárások. A kérdések az életszínvonallal kapcsolatos elégedettségi szintre, a helyi hatóságokra tartozó gondokra, az RMDSZ prioritásaira vonatkoznak, és azt is felmérik, mennyire elégedettek a választók az RMDSZ tevékenységével, illetve hogy kire akarnak szavazni a 2012-es helyhatósági választásokon. A kérdõívet kitöltõ személyek kérdéseket is feltehetnek az RMDSZ vezetõinek. A konzultáció lebonyolításában mintegy ezer személy vesz részt.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. május 6.

Letették az esküt az elsõ bánsági magyar állampolgárok
Letették az állampolgársági esküt azok a személyek, akik elsõként, már január elsõ hetében leadták a temesvári Demokrácia Központ segítségével kitöltött mappákat - tudtuk meg Kása Zsolttól, a Központ vezetõjétõl. 
A temesvári Demokrácia Központban eddig közel 2000 személy érdeklõdött az egyszerûsített honosítás iránt, az év elsõ négy hónapjában 600 összeállított mappa készült el 1600 személy részére. A temesvári Demokrácia Központ irodájába a napokban jutott el az örömhír, miszerint magyar állampolgárok is vannak már a bánsági magyar közösség tagjai körében!
A Demokrácia Központ hálózatnak több feladata van, jelen pillanatban kiemelten a magyar állampolgárság megszerzésében nyújt segítséget, konkrétan tájékoztat az iratokról, eljárásról, költségekrõl. Emellett az állampolgársági dosszié összeállítása - tanácsadás, dokumentáció összeállítása, ellenõrzés stb. is - feladata, valamint az idõpont-egyeztetés a külképviseletekkel, vagy egyéb, a törvény, illetve annak végrehajtási rendelkezései által megengedett tevékenység elvégzése. Fontos kiemelni: mindezen tevékenységek ingyenesek!
A temesvári iroda nyitvatartása: hétfõn és szerdán 9-17, kedden és csütörtökön 11-19, pénteken 9-14 óra között. Cím: Belvárosi Református Palota (Mária tér), 300200 Temesvár, Timotei Cipariu utca 1. szám.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

2011. május 6.

Tõkés László EMNT-elnök a leendõ néppárt céljairól
Már a jövõ nyári önkormányzati választásokra együttmûködést javasol az erdélyi magyar politikai szervezeteknek Tõkés László, elõválasztásokat kezdeményezve a romániai magyarság körében, és az így kialakult sorrend alapján valamennyi magyar párt már a helyhatósági megmérettetésen közös listát indítana. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a Krónikának adott interjúban úgy véli: az általa ajánlott újfajta összefogás nélkül sem autonómia, sem magyar jövõ nem képzelhetõ el Erdélyben, a bejegyzés elõtt álló EMNP pedig a legmodernebb párt lesz Romániában.
Az Erdélyi Magyar Néppárt alapítását kezdeményezõ bizottság tagjai csütörtökön benyújtották a bejegyzéshez szükséges iratokat és aláírásokat az illetékes bukaresti bírósághoz. Mi indokolja egy új magyar politikai alakulat létrehozását ma, Romániában? �?n szerint mennyire van fogadókészség az erdélyi magyarok körében az új párt iránt?
- Az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozása nem öncél, hanem az új párt az erdélyi magyarok politikai eszköze kíván lenni. Ezelõtt kilencven esztendõvel Kós Károly már kiáltotta a célt a magyarság nemzeti autonómiáját, és a hozzá vezetõ utat is megmutatta: Dolgozni kell, ha élni akarunk, és akarunk élni, tehát dolgozni fogunk - írta teremtõ nekifeszülésében. A Kiáltó Szó közel egyszázados évfordulóján mi ehhez a hagyományhoz nyúlunk vissza: élni akarunk, magyarként akarunk boldogulni szülõföldünkön, tehát dolgozni fogunk, munkára szervezõdünk. Semmi többrõl vagy kevesebbrõl - errõl van szó. A megmaradásunkhoz elengedhetetlen az önrendelkezés kivívása. Ennek kimunkálásához megítélésünk szerint egy új eszközre is szükség van - ezt pedig egy hatékony, kis költségvetésû, ám modern és európai néppártban látjuk. Az EMNP a legmodernebb párt lesz Romániában. Az iránta való igényrõl elég, ha annyit mondok, hogy közel harmincezer aláírást, fölös csinnadratta nélkül, rendkívüli gyorsasággal gyûjtöttünk össze - rövid idõ alatt eleget tudtunk tenni Európa legkirekesztõbb párttörvénye elõírásainak.
- A fogadtatáshoz tartozik az is, hogy az EMNP leendõ politikai ellenfelei - vagy akár partnerei - nem várják tárt karokkal az új alakulatot. Szász Jenõ MPP-elnök például megkésett, felesleges kezdeményezésnek nevezte az �?n pártalapítási szándékát, az RMDSZ pedig egy belsõ, részletesen nem ismertetett felmérésre hivatkozva állítja, hogy a romániai magyarság 80 százaléka nem akar újabb pártot, nem ért egyet a magyar közösség megosztásával. Ezekrõl mi a véleménye? - Mindenki a maga lovát dicséri - és ez önmagában így is természetes. Túl azonban az önös pártérdekeken, mégiscsak el kell tudnunk fogadni azt, hogy a sokszínûség, a politikai pluralizmus európai, sõt egyetemes érték. Mifelénk még mindig az a felfogás dívik, hogy csakis mások ellenében, mások puszta létjogának a tagadásával tudjuk megmutatni a saját erõnket. Mi nem valami vagy valakik ellen, hanem valakiért és valamiért: az erdélyi magyarságért, magyar közösségünk jövõjéért szervezkedünk - és ennek érdekében nem legyõzni, hanem meggyõzni akarjuk a másikat. Egy olyan idõszakban, melyben a tényleges megosztás már olyan mértékeket öltött, hogy erdélyi közösségünknek több mint a fele már el sem megy szavazni, vagy netalán román pártokra voksol - ebben a helyzetben végre már vegyük észre, hogy olyan plurális összefogásra van szükség, mely még azokat is megmozdítja, akik eddig távolmaradásukkal jelezték, hogy megundorodtak a politikától, elkeseredésükben pedig másokra hagyták, hogy sorsukról döntsenek. Az újfajta összefogás nemzeti korparancs, mely nélkül sem autonómia, sem magyar jövõ nem képzelhetõ el Erdélyben. Ennek céljából mindenkivel a közös nevezõ megtalálására törekszünk.
- A legvehemensebben az RMDSZ bírálja az erdélyi néppárt létrejöttét. Hogyan kommentálja például európai parlamenti képviselõtársa, Winkler Gyula napokban tett kijelentését, miszerint az új alakulat alapítói veszélyeztetik az erdélyi magyarság egységét, és a közösség bukaresti parlamenti képviseletének felszámolásán dolgoznak?
- Winkler Gyula képviselõtársamnak joga van ehhez a véleményéhez, tiszteletben tartjuk az álláspontját, és reméljük, õ is tiszteletben fogja tartani, hogy nekünk errõl egészen más az elképzelésünk. Megítélésem szerint csakis így alakulhat ki a párbeszéd, amire oly nagy szüksége van az erdélyi magyarságnak. Az egészséges, építõ párbeszédre éppen azért van szükség, mert bukaresti parlamenti jelenlétünk, nem kevésbé pedig az önkormányzati, valamint európai képviseletünk is mindannyiunk közös érdeke. Legyenek bármely párt prominensei, nem a politikusok jövõje a lényeges, hanem az erdélyi magyarok szülõföldön való megmaradása és nemzeti jövõje. Ezért kell különbséget tennünk a pártegység és a nemzeti egység között. �?s ezért kell kiindulópontként elfogadnunk, hogy a politikai képviselet nem az önérdek terepe, hanem a köz szolgálatának a kérdése. Nem a politikusoknak kell gazdagodniuk, hanem a közösségnek kellene gyarapodnia.
- Már a pártbejegyzés elõtt tapasztalható politikai iszapbirkózás is azt sejteti, hogy a három erdélyi magyar alakulat között nem lesz zökkenõmentes a kapcsolat, holott például a jövõ évi romániai törvényhozási választásokra való tekintettel elengedhetetlennek tûnik az együttmûködés. Milyen konkrét formáját és lehetõségét látja annak, hogy létrejöjjön az összefogás a magyar szervezetek között a parlamenti jelenlét megõrzése érdekében? - �?n a helyhatósági választásokat sem hagynám ki, sõt véleményem szerint elsõsorban ezekre kellene figyelnünk, hiszen a legtöbb, a mindennapjainkat legközvetlenebbül érintõ döntést éppen az önkormányzatokban hozzák meg. Ami pedig az együttmûködést illeti, nem kell feltalálnunk a magyarviaszt van erre is megoldás, csupán az erdélyi magyar közösségen belül már a kilencvenes évek eleje óta megfogalmazott elvárásnak kell eleget tennünk. Javaslatom a következõ: 2011 õszén népszámlálás lesz Romániában. Némi költséggel és többletmunkával ezzel párhuzamosan össze tudjuk állítani az erdélyi magyar választók jegyzékét, egyfajta erdélyi magyar nemzeti regisztert. Majd miután megszámláltattunk szervezzünk az erdélyi magyarság kebelében elõválasztásokat, amelynek rendjén az emberek eldönthetik, hogy kiket is látnának szívesen képviselõikként. Az így kialakult sorrend alapján valamennyi magyar párt már az önkormányzati választásokon indítson közös listát. Ezt nyugodt szívvel tudnám magyar modellként elfogadásra ajánlani. Délvidéken tavaly léptettek életbe egy ilyen rendszert, mely ha nem is nevezhetõ tökéletesnek, de mûködõképes volt. Amúgy az ún. belsõ választások sajnálatosan meghiúsított, eredeti elképzeléséhez való visszatérésrõl is beszélhetünk. A magyar modell két lehetséges pozitív hozadékát emelném ki: egy ilyen elõvéleményezett közös lista jelentõsebb számban megmozdítaná az embereket, másrészt a választási kampányban nem kiáltanának egymásra kígyót-békát a pártok és a jelöltek, hiszen közös munkára készülnek. Tehát a politikai sokszínûségünket is megõriznénk, és az erõs, egységes képviselet elve sem sérülne. Könnyû elképzelni, hogy amennyiben ténylegesen módosulni fognak a választási törvények, és - példának okáért - a polgármestereket az elsõ körben, egyszerû többséggel fogjuk megválasztani, összefogásunk milyen sok helyet biztosítana számunkra. Például visszanyerhetnénk Marosvásárhelyt, és jó eséllyel több elöljárót választhatnánk magunknak, mint amennyivel jelenleg együttvéve az RMDSZ és az MPP rendelkezik. Ráadásul az önkormányzati választásokon a koalíciókra érvényes magasabb küszöb megugrása sem jelentene problémát, azt még egy húszszázalékos lakossági arány esetében is könynyedén teljesíteni tudnánk; következésképpen tervünk megvalósításához semmi más, csak kellõ politikai akarat szükségeltetik. Mindezeket szem elõtt tartva, arra kérem a felelõsen gondolkodó politikai szereplõket, hogy fontolják meg javaslatomat, mert ez az erdélyi magyarok érdekét szolgálná. A törvényhozási választásokra is van konkrét elgondolásunk, ám elõbb azt kell látnunk, hogy az érdemi összefogásra megvan-e a szükséges közakarat.
- Megakadályozhatja-e a politikai összefogást az EMNT és az RMDSZ között az elmúlt idõszakban

2011. május 6.

Zavarja az RMDSZ-t, hogy az RMPSZ kezeli az oktatási támogatásokat
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) - elfogadva a Bethlen Gábor Alapkezelõ Zrt. felkérését - vállalja a 2010-2011-es tanévben a Szülõföldön magyarul pályázati folyamat lebonyolítását - jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Burus-Siklódi Botond, az RMPSZ újonnan megválasztott elnöke, illetve Lászlófy Pál, a szövetség örökös tiszteletbeli elnöke.
Mint hangsúlyozták, csupán a lebonyolításban vállalnak szerepet, eljuttatják a pályázati csomagokat a megfelelõ helyekre, begyûjtik és ellenõrzik azokat, majd javaslatot tesznek a Bethlen Gábor Alapkezelõ Zrt.-nél, a pályázatok elbírálását és a támogatások kiosztását pedig már ez utóbbi végzi.
Lászlófy Pál azért tartotta fontosnak többször is megemlíteni, hogy a kifizetésekkel nem õk foglalkoznak, mivel õk csak mûködési támogatásban részesülnek, és maga a pályázati folyamat sikeres lebonyolítása inkább erkölcsi sikert fog számukra jelenteni. Ez a feladat erkölcsi felelõsség, és csak erkölcsi sikerünk lehet - fogalmazta meg Lászlófy, aki szerint ez a feladat a szervezet megerõsödésében is nagy szerepet játszhat. A pályázat lebonyolításában egyébként már van tapasztalata a pedagógusszövetségnek, hiszen 2003 elõtt két évig tevékenykedett ezen a területen, mielõtt megszûnt a megbízatásuk, mivel a 2002-ben hatalomra került MSZP-kormány az RMDSZ által létrehozott Iskola Alapítványra bízta a feladatot.
RMDSZ-es ágálás
Az RMDSZ így érthetõ módon ellenzi a magyar kormány döntését, amelyet szerdán Répás Zsuzsanna államtitkár-helyettes személyesen közölt Nagy Zoltánnal, az Iskola Alapítvány igazgatójával. Kelemen Hunor csütörtökön a Krónikának politikai lépésként értékelte, hogy immár nem a szövetség szervezete kezeli az oktatási-nevelési támogatást, további kérdésünkre azonban azt már nem nevezte politikai gesztusnak, hogy 2003-ban a Nãstase- és a Medgyessy-kormány éppen a pedagógusszövetségtõl irányította át a program lebonyolítását az Iskolához. Az RMDSZ elnöke szerint amikor két miniszterelnök aláír egy megállapodást, azt lehet politikai egyezségnek nevezni, emlékeztetett azonban, hogy 2002-ben egy hasonló, Adrian Nãstase és Orbán Viktor szentesítette kormányközi megállapodás alapján lehetett igényelni a magyarigazolványt.
Szakmailag nehezen lehet indokolni a megállapodás felrúgását, hiszen az Iskola Alapítvány kifogástalanul bonyolította le a programot. Egy kormányközi megegyezés egyoldalú felbontása nemzetközi jogszabályokba ütközne, másrészt ehhez hozzá kell járulnia a román kormánynak is, amelynek, ne feledjük, tagja az RMDSZ is - jelentette ki Kelemen, hozzátéve: ha a magyar kormány a Nãstase-Medgyessy-paktumot kikerülve bízná az RMPSZ-re az ösztöndíjak folyósítását, akkor megtörténhet, hogy a támogatások adókötelesek lesznek Romániában, ugyanakkor a program a személyi adatgyûjtést szabályozó szigorú feltételeknek sem felelne meg.
Az óvodásoknak is jár támogatás
Az idei támogatások kapcsán Burus-Siklódi Botond elmondta, bár késett a pályázat kiírása, mindenkinek lesz lehetõsége bekapcsolódni, senki nem fog sérülni jogaiban. Az idei évtõl ugyanakkor szeretnék komolyabban venni az ellenõrzést, hiszen elõfordulhat, hogy valakik hamis adatokkal pályáznak, így szúrópróbaszerû ellenõrzéseket iktatnak be ezek kiiktatására. �?jdonság továbbá, hogy idéntõl a nevelési, oktatási támogatásra (20 000 Ft), valamint a tankönyv- és taneszköz-támogatásra (2400 Ft) nemcsak az iskolások, hanem óvodások is pályázhatnak, de szintén benyújthatnak ûrlapot hallgatói támogatásra (2800 Ft) azok az egyetemisták, akik Románia valamely felsõoktatási intézményében magyarul tanulnak. Egyéni elbírálásban részesülnek azok a diákok, akik még középiskolások, de már betöltötték a 18 évet, valamint a fakultatív magyar nyelvû oktatásban részesülõk. Lényegi változás a pályázók szempontjából nem történt, csupán a postacím, ahová pályázataikat továbbítaniuk kell - mutatott rá az RMPSZ elnöke. Idéntõl ugyanis a szervezet Teleki Oktatási Központjába várják az ûrlapokat, Szovátára.
Idén 30-40 ezer óvodás, 120-125 ezer iskolás és mintegy 6-7 ezer egyetemi hallgatói pályázat benyújtására számítanak. A pályázati ûrlapokat a remények szerint május 15-éig valamennyi tanintézetbe eljuttatják, de már most is elérhetõ az RMPSZ honlapján, valamint a www.szulofoldonmagyarul.ro oldalon. A pályázatok leadási határideje június 30., a támogatások kiosztására szeptemberben kerülhet sor.
A pályázatot postai úton, ajánlott levél formájában, egy eredeti példányban, zárt borítékban kell benyújtani a következõ címre: Teleki Oktatási Központ, 545500 Szováta, Rózsák útja 147., postafiók 1. További tájékoztatás az RMPSZ irodájában a 0266-371377-es, a Teleki Oktatási Központban a 0265-570725-ös telefonszámon, vagy a külön ebbõl a célból mûködtetett, a Romtelecom hálózatában ingyenesen hívható 080080039-es számon kérhetõ. (Bankszámlára küldik a pénzösszegeket. 5-6 milliárd forintos támogatással számol idén a magyar kormány - közölte Ulicsák Szilárd miniszteri biztos a program meghirdetését követõen. A forrásokat koordináló Bethlen Gábor Alapkezelõ Zrt. vezetõje elmondta, szeretnék a jelenlegi rendszert modernizálni. Eddig a támogatásokat jelentõs arányban, például Erdélyben 80 százalékban, készpénzben fizették ki, s a járulékos és postaköltség, illetve az egyéb lebonyolítói költségek elérték a 10-30 százalékot. Ezt ötmilliárdos támogatásnál, átlag húsz százalékkal számolva több mint 500 millió forintot tett ki. Azt szeretnék, ha az érintettek közvetlenül, bankszámlára kapnák meg a támogatásokat, ezért tárgyalásokat folytatnak, hogy minél kedvezõbb feltételek mellett, akár ingyenesen bankszámlát nyithassanak a támogatási összeg fogadására, ami mellé ingyenesen bankkártya is járna, s az utalás is térítésmentes lenne. A magyar államháztartásnak nem érdeke, hogy külföldi postai szolgáltatásokat finanszírozzon - jegyezte meg Ulicsák, hozzátéve: az új rendszer akár már õsztõl, az új iskolaévre, a támogatások utalására életbe léphetne.)
Forró Gyöngyvér, Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

2011. május 6.

Leszerelték a kétnyelvû táblákat Dicsõszentmártonban
Leszereltette az intézmény faláról a kétnyelvû feliratokat Szász János, a dicsõszentmártoni Dr. Gheorghe Marinescu Kórház igazgatója. Az intézményvezetõ azok után döntött az alig néhány hete kihelyezett táblák eltávolítása mellett, miután tanácskozott a Maros megyei önkormányzat vezetõivel és jogászaival.
Amint arról beszámoltunk, a múlt hét végén Adrian Alexandru Matei helyi polgármester huszonnégy órát adott a kórház vezetõségének, hogy távolítsa el a kétnyelvû feliratot, ellenkezõ esetben pénzbírságot helyezve kilátásba. A demokrata-liberális elöljáró be is tartotta fenyegetését: elõbb a helyi rendõrökkel akarta leszereltetni a kétnyelvû feliratokat, majd miután azok ódzkodtak a magyarellenes töltetû feladat végrehajtásától, a városháza nevében 5 ezertõl 30 ezer lejig terjedõ pénzbüntetést szabott ki a megyei tanács fennhatósága alatt álló kórház vezetõségére.
A megyei önkormányzat jogászai jelezték, hogy már hétfõn a dicsõszentmártoni bírósághoz fordulnak, megtámadva a polgármester döntését. Addig is azt tanácsolták, hogy szereljük le a táblát és kérjük az építkezési engedélyt - mondta el a Krónikának Szász János.
Adrian Alexandru Matei úgy hivatkozott az építkezési törvény megszegésére, hogy a kórház vezetõségének címzett levelében közben nyomatékosította: a küküllõmenti város magyarsága nem éri el a 20 százalékos arányt.
A polgármester világosan elmondta: építkezési engedély nélkül nem szerelhetõ fel egyetlen tábla sem, ám azt is hozzátette, hogy kétnyelvû feliratra õ nem ad engedélyt - számolt be a szerda délutáni találkozójuk eredményérõl a kórházigazgató.
Adrian Alexandru Mateit többszöri próbálkozásunk ellenére nem sikerült elérnünk.
 Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

2011. május 6.

Répás: a külképviseleteken kérhetõk a magyar igazolványok
Mostantól a magyar fõkonzulátusokon, külképviseleteken lehet igényelni a magyar igazolványokat - mondta Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelõs helyettes államtitkár csütörtökön az MTI-nek.
Tájékoztatása szerint a kormány áttekintette a szomszédos államokban élõ magyarokról szóló törvény - azaz a státustörvény - végrehajtását, illetve a státusirodák mûködését, és azt látták, hogy sok helyen már nincs igazán munka ezekben az irodákban. A státustörvény 2001-es életbe lépése után volt egy nagy hullám, amikor mindenki igényelt magyarigazolványokat, mostanra ez a folyamat lecsengett, és volt olyan iroda, ahol egy hónap alatt csupán egy igénylést intéztek. Nincs értelme fenntartani ezt az irodahálózatot, de továbbra is lehet magyar igazolványt kérni, a jövõben a fõkonzulátusokon, külképviseleteken történik az ügyintézés - közölte Répás Zsuzsanna.
Cáfolta azokat a híreket, hogy megszûnnének a magyar igazolványokkal járó kedvezmények. Emlékeztetett: az eredeti szabály szerint nem lett volna jogosult kedvezményre, aki állampolgárságot kapott, de ez a rendelkezés kikerült a státustörvény tavaly decemberi módosításával a jogszabályból. A változással megtakarítható összeg több tíz millió forintra rúg.
Szabadság (Kolozsvár)

2011. május 6.

Sziget a szárazföldön - gondolatok a Posticumról, fennállásának 10. évfordulójára készülve
Nagyvárad - A 90-es évek második felében jártam elõször a Posticumban. A falak még nem álltak, de az épület már létezett megálmodójának elképzeléseiben.
Az alig megkezdett építkezésen végigvezetve Rencsik Imre a várandós anyák izgalommal teli örömével és féltõ aggodalmával mesélte hol lesz a születendõben levõ új intézmény díszterme, kápolnája, recepciója. Majd hosszas vajúdás után megszületett a várva-várt jövevény, 2000. május 21-én ünnepélyes keretek között megkeresztelték és elkezdte önálló életét. Lassan kinõtte gyermekbetegségeit, kamaszodó tinédzserkorba lépett és immár új korszak elé néz, amely feltehetõen - mint minden hasonló korú kamasz esetében - az önazonosság tudatosabb keresésének idõszaka lesz. A szüntelenül változó külsõ körülmények, a belsõ érési folyamat és az idõközben felhalmozódó tapasztalat arra késztet, hogy mindig újrafogalmazzuk önmagunkat, hiszen - H. Haag német teológus szavaival élve - csak aki változik, marad hû önmagához. A jövõben a Posticumnak is minden bizonnyal változnia kell. A tizedik születésnap azonban még a visszatekintés és az ünneplés ideje. Ezen alkalomra készülõdve három olyan alapvetõ vonást érdemes megemlíteni, amely az elmúlt évtizedek során mindig jellemezte a házat, és amelyeket a jövõben sem adhat fel, ha a napjainkban szinte minden intézményt próbára tevõ gyors változások közepette továbbra is hû akar maradni önmagához, eredeti küldetéséhez.
Otthon
A házba betérõk elsõ benyomása - a bejárat melletti vendégkönyvben olvasható bejegyzések tanúsága szerint - az otthonosság érzése. Nem intézmény, nem szervezet, hanem meghittséget, családias hangulatot sugárzó otthon. A ház építészetileg is ezt hivatott sugallni, és az itt dolgozók is szívesebben definiálják magukat közösségként, mintsem alkalmazottakként. A Posticum azonban a szó tágabb értelmében is otthon kíván lenni. Napjainkra megszámlálhatatlanul sokan váltak lelkileg, szellemileg hontalanná, hajléktalanná. A nagy ideológia rendszerek bukása, a történelmi egyházak és a hagyományos közösségek (család, iskola) megtartó erejének megcsappanása óta sokan érzik magukat - különösen a fiatalok körében - otthontalannak. A házaikat, otthonaikat elveszítõ emberekrõl az állami, egyházi, karitatív szervezetek igyekeznek gondoskodni átmeneti szállások, melegedõk építésével. A lelkileg otthontalanná váltak elõtt elsõsorban szekták, fundamentalista, fanatikus csoportok tárják ki kapuikat, de alig akad olyan hely, ahol az elbizonytalanodott, élete értelmét keresõ, kutató ember számára teremtenék meg a lehetõséget egzisztenciális kérdéseinek megválaszolásához. A Posticum ilyen szellemi értelemben vett átmeneti szálló (is) szeretne lenni, ahol senkire nem kényszerítenek semmiféle ideológiát, hitet, meggyõzõdést, olyan hely, ahol nem csak szabad, hanem kívánatos is kérdéseket felvetni, kételkedni - de csak az igazság szenvedélyes keresése, és nem pusztán a kételkedés okozta negatív öröm kedvéért. Ezért itt hajlékra találhatnak mindazok, akik merik vállalni a kérdezés kockázatát, a kételkedéssel járó bizonytalanságot, annak veszélyét, hogy a társadalom megszokott keretei között nem lelnek otthonra.
Személyesség
A mondottakból következik egy másik sajátos jegy, amely mindig is jellemezte a házat és annak rendezvényeit: a személyesség. Az alapítók és programszervezõk kezdettõl fogva tudták, hogy nem fognak (és nem is állt szándékukban) tömegeket megmozgatni. Egyéni kezdeményezések eredményeként és nagyon sok barát, szimpatizáns ötlete, személyes erõfeszítése révén született meg a ház. A különbözõ programok túlnyomó többsége mind a mai napig egyéni kötõdések, személyes kapcsolatok révén alakul ki. Nem tömegrendezvények szervezése a cél, hanem olyan személyes találkozások lehetõségének a megteremtése, ahol a közös együttlét öröme és varázsa képes az egyént megszólítani, maradandó nyomokat hagyni benne és személyes felelõsségvállalásra, elkötelezõdésre sarkallni. A tömegben való elmerülés és az arctalanná válás a jelentéktelenség-, haszontalanság-, fölöslegesség-érzés veszélyével jár, ami gyakran - mintegy ördögi körként - arra ösztönzi az embert, hogy a személyes elkötelezõdés és felelõsségvállalás terhét magáról rezignáltan lerázza, megbújjon a tömegben és elmeneküljön személyes életfeladatának megvalósítása elõl. A Posticum tudatosan igyekszik e tendencia ellen hatni, ezért a személyes megszólítottság döntõ szerepet játszik az életében és (olykor kimondatlanul) elvárásként fogalmazódik meg úgy a meghívott elõadók, mint pedig a programokon résztvevõk felé.
Teljesség
Az élet ellehetetlenülésének nagy versében Ady már száz évvel ezelõtt megfogalmazta: Minden Egész eltörött / Minden láng csak részekben lobban. Az emberlét minden töredékessége, olykor megtörtsége és összetörtsége dacára is, magában hordozza a teljesség utáni vágyat. Sem az emberrõl, sem a Posticumról alkotott kép nem lenne teljes, ha figyelmen kívül hagynák ezt a mindnyájunkban ott szunnyadó teljességigényt. A ház által felkínált lelkigondozás erre a mélybõl forrásozó lelkiségre (A. Grün) összpontosít. Nem a keresztény lelkigondozásban mindmáig túlzottan hangsúlyozott tökéletességeszménybõl indul ki, amelynek az elvárásaihoz képest mindig alulmarad az ember, hanem az egyéni adottságok, képességek fel- és megismerésén keresztül igyekszik a lét teljességére vezetõ utat szabaddá tenni, a transzcendenciára nyíló kaput, a hátsó ajtót nyitva tartani. V. E. Frankl, a logoterápia megalapítója a Time magazin kérdésére, vajon a jelenlegi trend elvezet-e a vallástól, azt válaszolta, a trend a vallástól nem vezet el, de annál inkább azoktól a felekezetektõl, amelyek látszólag mást sem tesznek, mint egymás ellen harcolnak, és megpróbálják elorozni egymás híveit. A további kérdésre pedig, mely azt firtatta, ez az jelenti-e, hogy elõbb-utóbb egy univerzális vallás jön-e a létre azt válaszolta: ellenkezõleg, nem univerzális, hanem perszonális (mélységesen személyes) vallásosság felé haladunk, olyan vallás felé, amelybõl kiindulva mindenki megtalálhatja saját, legszemélyesebb nyelvét, ha Istenhez fordul. A Posticum az ilyen fajta Isten-ember közti találkozásnak a szolgálatában szeretne állni, tudatában lévén annak a spirituális szükségletnek, amit Prohászka Ottokár, Ady kortársa, így fogalmazott meg: új érzésekbõl fakadó énekeket nem lehet régi kották nótáira szedni.
Sziget a szárazföldön
Sziget a szárazföldön - írta a Posticumról egyik vendége. E találó megfogalmazással szívesen azonosul a ház. Nem szándéka az elszigetelõdés, ugyanakkor a kontinenssel a mindenkori közgondolkodással, társadalmi szervezõdésekkel, politikai célkitûzésekkel sem kíván összeolvadni. Olyan hely szeretne lenni, ahova vissza lehet vonulni a kontinenshez és a transzcendenciához fûzõdõ viszonyunkat nyugodt körülmények között átgondolni, újragondolni és megtalálni a változáshoz, a változtatáshoz szükséges energiákat. Most azonban, tizedik születésnapjára készülve, egyszerûen ünnepelni szeretne, amire május 21-23. között ezúton is mindenkit szeretettel hív és vár.
Bruncsák István
erdon.ro

lapozás: 1-30 ... 1291-1320 | 1321-1350 | 1351-1380 ... 3961-3980




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

  
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998