Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 
 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
 szűkítés        -        
      találatszám: 7649 találat lapozás: 1-30 ... 5641-5670 | 5671-5700 | 5701-5730 ... 7621-7649
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


  
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2017. szeptember 26.

Hetvenéves folytonosság
Évnyitó a MOGYE-n
„A legszebb és legnehezebb éveitek kezdődnek” – hangzott el több ízben is a Kultúrpalota nagytermében – melyet zsúfolásig töltöttek az egyetem hallgatói, tanárok, barátok és hozzátartozók – tartott ünnepélyes megnyitón. Ezerszáz egyetemi hallgató kezdte meg hétfőn, szeptember 25-én tanulmányait a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen.
Az ünnepi köszöntések sorát az egyetem rektora, Leonard Azamfirei nyitotta meg, őt követte a rektorhelyettes magyar nyelvű, az angol nyelvű orvosképzés tanszékvezetőjének angol nyelvű üdvözlő beszéde, majd a megyei és városi elöljárók, a prefektus, a város polgármestere, a megyei tanács alelnökének köszöntése és biztatása hangzott el.
Amint az egyetem rektora hangsúlyozta, magas követelményeket támasztanak a hallgatók irányába, ugyanakkor az egyetem a megfelelő szakmai felkészültség érdekében megpróbál sokat is nyújtani számukra. Arra kérte a diákokat, hogy változtassanak eddigi hozzáállásukon, és minden tantárgyból következetesen tanuljanak, ne hagyják az utolsó hetekre, napokra a vizsgákra való felkészülést. Elmondta, a MOGYE több mint hatezer diákjának biztosítanak megfelelő körülményeket és oktatókat annak érdekében, hogy a világ bármely táján megállják a helyüket. Mint jelezte, egy új egyetemi campus projektje körvonalazódik annak érdekében, hogy a diákok elszállásolását megkönnyítsék. A város polgármestere és prefektusa egyaránt arról beszélt, hogy külföldi útjaik során mindenekelőtt a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemre büszkék, az a tény pedig, hogy a világon bárhol lehet Marosvásárhelyen végzett orvosokkal találkozni, a város hírnevét öregbíti. A gazdasági kapcsolatok kiépítése érdekében tett múlt heti fehéroroszországi látogatás alkalmával a rektor két ottani egyetemmel kötött partneri szerződést – mondta a prefektus.
Nagy Előd rektorhelyettes magyar nyelven üdvözölte a jelenlévőket. Mint hangsúlyozta, az évnyitó ünnepség mindenekelőtt az egyetem elsőéves orvos, fogorvos, orvosasszisztens, gyógyszerész, kinetoterápia, dietetika, kozmetológia, testnevelés szakos hallgatóinak az ünnepe, akik júliusban, illetve szeptemberben felvételt nyertek az egyetem több mint ötezer hallgatója közé. „Önök büszkék lehetnek arra, hogy elsődleges céljukat elérték, tagjai lehetnek az egyetemi hallgatók közösségének, bekerültek annak a diákságnak a soraiba, amely immár több mint hetvenéves folytonossággal tudhatja alma materének az Orvosi és Gyógyszerészeti Intézetet, majd Egyetemet” – fejtette ki beszédében. A MOGYE hallgatóiként a tanulást nem csak kötelességként, hanem nagy lehetőségként kell megélni, mondta, ugyanakkor az állandó szakmai fejlődés fontosságát emelte ki, lépést kell tartani az állandóan és rohamosan megújuló műszaki fejlesztésekkel, amely révén az egyetem végzettjei bárhol megállhatják a helyüket. Sok lesz az elfoglaltság, szessziókban elképzelhetetlen méreteket öltenek a leterhelések, de a diákszövetségi tevékenységek is változatossá teszik majd az egyetemi életet. A tanulás mellett azonban vegyék ki részüket a diákszövetségek által szervezett tudományos diákköri tevékenységekből, vetélkedőkből, ismerkedjenek, szórakozzanak és érezzék jól magukat Marosvásárhelyen – mondta a rektorhelyettes és sok sikert kívánt az új tanévben az egyetem hallgatóinak.
Az ünnepi hangulatot egyetemista lányokból álló könnyűzene-együttes fokozta, akik Vizi Imre Made in UMF szerzeményét adták elő a szerző és csapata zenei kíséretével.
BODOLAI GYÖNGYI / Népújság (Marosvásárhely)

2017. szeptember 26.

Emlékezetes Zorán-koncerttel zárult a Temesvári Magyar Napok
„Határozottan emelkedett a rendezvények színvonala!”
A bőség zavarával küzdöttek a temesváriak a Temesvári Magyar Napok rendezvénysorozat utolsó napján, amikor olyan programok közül válogathattak, mint Zorán-, Kaláka- és Pátkai Rozina-koncertek, beszélgetés Nógrádi Györggyel, a Dobronka cirkusz, világszám bábelőadás és az Angster re-generációk interdiszciplináris előadás, borkóstoló és kézművescsokoládé-kóstoló. A hűvös idő egy kicsit visszavetette a szabadtéri rendezvények látogatottságát, ezzel szemben a Csiky Gergely Színházban megtartott rendezvények óriási érdeklődést váltottak ki és telt házasok voltak.
A Temesvári Magyar Napok egyik csúcseseményének számított a vasárnap esti Zorán-koncert, amelyre a vártnál kevesebben látogattak ki, de akik nem ijedtek meg a késő őszies időjárástól, azoknak felejthetetlen élményben volt részük. A Liszt Ferenc-, Kossuth- és Prima Primissima-díjas Zorán – teljes nevén Sztevanovity Zorán – a tőle megszokott színvonalon adta elő a kiváló repertoárjának legjavát jelentő nótákat. A közönség együtt énekelte a művésszel a csodálatos dalokat: Apám hitte, Addig jó nekem, A szerelemnek múlnia kell, Amikor elmentél tőlem, Boldog idő, Romantika, Kell ott fenn egy ország és sorolhatnám tovább, hiszen Zorán minden dala kiváló. Külön élmény volt az LGT-t megidéző Kék asszony, a blues stílusban előadott Kabát dalvagy a Zorán anyanyelvén elénekelt Ederlezi (Djurdjevdan), amelyet sok előadó a műsorára tűzött. A 75 éves művész több mint másfél órás koncertjét hatalmas tapssal és ovációval jutalmazta a lelkes temesvári közönség.
A háromnapos rendezvénysorozat végén Tamás Péter tiszteletbeli konzul, a fő szervező Várbástya Egyesület elnöke az alábbiakat nyilatkozta a Nyugati Jelennek: „A II. Temesvári Magyar Napok kiértékelése még hátra van, de annyit már elmondhatok, hogy nagyon elégedettek, boldogak vagyunk, mert nagyon jól sikerült a rendezvénysorozat. Az események látogatottsága hasonló volt a tavalyihoz, talán egy kicsit kevesebben voltak, de ezt az időjárás számlájára írhatjuk. A rendezvényeknek a színvonala viszont határozott emelkedést mutatott! Neves előadóművészeket, sportlegendákat hívtunk meg, nagyon elégedettek vagyunk a fogadtatással. Az egyetlen gondot a szeptember végéhez képest hűvös időjárás okozta. Az idén egy héttel korábban akartuk megszervezni a Temesvári Magyar Napokat, szerencsénkre végül szeptember 22–24. lett a végső időpont. Egy héttel korábban volt a nagy vihar, ami teljesen ellehetetlenítette volna a vasárnapi rendezvényeket.”
Pataki Zoltán / Nyugati Jelen (Arad)

2017. szeptember 26.

Közös imával indultak a Hunyad Megyei Magyar Napok
Zengjed a dalt, kiáltsd a szót!
Színes programkínálattal indult a hétvégén a VIII. Hunyad Megyei Magyar Napok rendezvénysora: Vajdahunyadon, Lozsádon, Déván, Brádon, Csernakeresztúron, a Zsil völgyében. A legelső mozzanatra azonban a dévai református templomban került sor, ahol a helybeli (református, unitárius, római katolikus) hívek együtt énekelhettek a marosvásárhelyi Reménység Zenekarral.
– Régi ismeretség fűz az Udvarfalván alakult zenekar tagjaihoz, volt időszak az életemben, amikor havonta hallhattam őket. Mindig hangsúlyozzák, hogy nem koncertezni mennek egy-egy közösségbe, hanem együtt énekelni – mutatta be az együttest Rátoni Csaba dévai lelkipásztor, aki a zsoltáréneklő Dávidra fordította a jelenlévők figyelmét. Fülöp Júlia unitárius lelkésztárs Máté evangéliumából idézve biztatta a zenészeket és gyülekezeti tagokat: Úgy fényljék a ti világosságtok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat. Winkler Gyula EP-képviselő, megyei RMDSZ-elnök lelki derűvel átszőtt napok reményében köszöntötte a magyar napok első rendezvényének résztvevőit.
A Reménység Zenekar tagjai – Gombos Imola Ildikó, Domahídi Árpád, valamint Sárosi Pál valóban igyekeztek a közönséggel közösen fordulni Isten felé: dicsőítést, hálát sugárzó, könyörgéssel átszőtt énekekkel.
A rendezvénysor másodnapján, vasárnap újabb vendégek buzdítottak közös éneklésre a dévai református templomban. Ezúttal a Hantosi Népdalkör és Férfidalárda tagjait látta vendégül a gyülekezet, akik az istentiszteletet követően adtak elő régi magyar vallásos énekeket. Koncz Mária, a dalkör vezetője citerán kísérte az énekeket, Patakiné Turucz Katalin pedig Reviczky Gyula Imakönyvem című versével gazdagította az alkalmat. A hantosi népdalkör tagjaként jelen volt a dévaiak körében Fischer József polgármester is, aki szeretettel köszönte meg a vendéglátását és örömmel emlegette a lelkészcsaláddal több évre visszanyúló barátságot, mely még Gerendkeresztúron született. A közel ezer lelket számláló hantosi közösség tagjai közt szép számban vannak gerendkeresztúri származásúak, így elég erős szálak fűznek minket Erdélyhez. És összetartozásunk jegyében örömmel jöttünk Dévára részesei lenni az itteni magyar közösség rendezvényeinek – fogalmazott a polgármester. A hantosi Népdalkör és Férfidalárda szombaton a dévai főtéren felállított nagyszínpadon is fellépett galga-menti, hajdúbihari, vajdasági és küküllőmenti dalokat énekelve.
xxx
A Reménység zenekar 2004-ben alakult Udvarfalván, abból a belső indíttatásból, hogy Istent magasztaló énekeket énekeljen, és ezáltal eljuttassa az örömhírt az embereknek. Megalakulásuk óta nagyon sok helyen szolgáltak Erdélyben, Magyarországon és Hollandiában is. Eddig három albumuk jelent meg: Kezdet, Hűség és Engem szeret Jézusom. Céljuk az, hogy minél több emberben felébresszék az Isten iránti vágyakozást. Nyugati Jelen (Arad)

2017. szeptember 26.

Aradon tartott könyvbemutatót a Kriterion
Három szerző, megannyi érdekesség
A Csiky Gergely Főgimnázium Tóth Árpád Termében, szeptember 22-én, pénteken 18 órakor a Kriterion Könyvkiadó képviselőivel találkozhatott az aradi közönség. A rendezvény meghívottjai H. Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója, Balázs Imre József irodalomtörténész, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem docense és Cseres Judit pszichológus, Cseres Tibor író lánya voltak. Az eseményen bemutatták Cseres Tibor Őseink kertje, Erdély című történelmi regényét, az elfeledett temesvári magyar költő, Reiter Róbert Elsüllyedt dal című kötetét és az aradi születésű Kuncz Aladár Fekete kolostor, Egy márványdarab és Felleg a város felett című köteteit. Az előadás célja a Bánsághoz kötődő, a két világháború közötti jelentősebb magyar írok műveinek a bemutatása és a megismertetése volt.
Az első kötet, amely bemutatásra került, Reiter Róbert romániai magyar avantgárd irányzat egyik legjelentősebb személyiségének a könyve, az Elsüllyedt dal, amit Balázs Imre József irodalomtörténész méltatott. A könyv címe egyben egy vers címe is, amely az író kevés magyar nyelvű alkotásainak a legnagyobbjai közé tartozik. A kötet kétharmada a Kassák Lajos által szerkesztett avantgárd szellemű folyóiratokban (A Tett, Ma, 2x2, Dokumentum) megjelent versek, műfordítások és teoretikus cikkek gyűjteménye. A temesvári születésű írónak ezenkívül nem voltak magyar nyelvű kötetei, hisz 1925-ben abbahagyja a magyar nyelven való írást és 1949 után Franz Liebhard néven folytatta írói pályafutását, németül publikálva műveit.
Cseres Tibor regényét, az Őseink kertje, Erdély című kötetet az író lánya, Cseres Judit pszichológus ismertette meg a közönséggel. „(...) Több okból is nagyon személyes az én viszonyom ehhez a regényhez, nyilvánvalóan ez a személyes viszony abból is adódik, hogy édesapám a szerző, de abból talán még inkább, hogy a szüleim, nagyszüleim sorsa bontakozik ki ebből a regényből” – ezekkel a szavakkal kezdte Cseres Judit a mű bemutatását. A történet a két világháború közötti időszakban játszódik, a szerző szülei felmenőinek családi előtörténete is hangsúlyt kap a regényben. Érdekes tudnivaló a regényről, hogy címe ellenére a regény főszereplői valójában nem léptek Erdély földjére, az író szüleivel találkozó család bizonyos tagjai azonban erdélyiek voltak. A regény egyfajta kalandokkal teli családtörténet, melynek célja a család múltjának, hagyatékainak a megismerése, ezért is tartotta szükségesnek Cseres Tibor a regény megírását.
A harmadik író műveit, az aradi születésű Kuncz Aladár három kötetét a Kriterion Könyvkiadó igazgatója, H. Szabó Gyula mutatta be az aradi közönségnek. Az első kötet a Fekete kolostor című regény volt, a szerző legismertebb műve, mellyel a két világháború közti magyar és klasszikus világirodalom világában vált ismertté. Ezt a Kuncz-művet a mai napig is a nagy magyar fogságregények legjobbjai között tartják számon. A második bemutatott kötet az Egy márványdarab című alkotás, amely novellákat, karcolatokat, jegyzeteket és Kuncz egyetlenegy drámáját tartalmazza, utóbbi Csokonai Vitéz Mihály haláláról szól. Az utolsó bemutatott kötet ezen a tartalmas délutánon a Felleg a város felett című regény volt, amelyben részletes tájleírást találunk Kolozsvárról és az akkori arisztokrata lakosságáról.
A színvonalas esemény része volt a Kriterion Kiadó könyvbemutató-sorozatának, amely szeptember 21. és 23. között zajlott a történelmi Bánság több helyszínén: Lugos, Temesvár, Szeged és Magyarkanizsa.
Ferenczi Arnold / Nyugati Jelen (Arad)

2017. szeptember 26.

Székelyföldi magyar városok polgármestereinek V. találkozója
Ötödik alkalommal gyűltek össze csütörtökön a székelyföldi magyar városok polgármesterei. Székelyudvarhely, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy és Gyergyószentmiklós után ezúttal az erdőszentgyörgyi Rhédey-kastély adott otthont az eseménynek.
Ezen alkalmak célja lehetőséget teremteni a személyes találkozásra, hogy az elöljárók megvitassák a székelyföldi településeket érintő problémákat, illetve tapasztalatot cseréljenek adott kérdésekben. A találkozókra kéthavonta kerül sor, mindig más városban, és minden alkalommal más tematika köré épülnek. Az erdőszentgyörgyi találkozó központi témája a székelyföldi demográfiai változások ismertetése és a fiatalok külföldi munkavállalásának aránya, illetve ennek okai voltak. A Rhédey-kastélyban megtartott eseményen a házigazda Csibi Attila-Zoltán, Erdőszentgyörgy polgármestere mellett részt vett Fülöp László, Szováta, Gálfi Árpád, Székelyudvarhely, Molnár Tibor, Szentegyháza, Lázár Kis Barna, Barót, Gyerő József, Kovászna, Ráduly Róbert, Csíkszereda, Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós, Tóth Sándor, Nyárádszereda, valamint Rafai Emil, Székelykeresztúr polgármestere.
Az eseményen Menyhárt István, az Europe Direct központ projektmenedzsere bemutatta Erdőszentgyörgyöt, a turisztikai látványosságokat, illetve ismertette a folyamatban lévő projekteket is, többek között szólt a kastély udvarának a parkosításáról, egy Rhédey-szoba berendezéséről, valamint a kastélymennyezet és a pince restaurálásáról is. Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának a képviselőit követően De Blasio Antonio, az Egészséges Városok Magyar Nyelvű Szövetségének főtitkára az általuk létrehozott és működtetett hálózatot ismertette, felkínálva annak lehetőségét, hogy bármelyik erdélyi város csatlakozhasson. Jelenleg egyetlen székelyföldi város a tagja a szövetségnek, ez pedig Erdőszentgyörgy.
Dr. Csala Dénes egyetemi adjunktus, blogger online bejelentkezése során Demográfiai változások és kilátások Székelyföldön címmel tartott előadást, amelyben statisztikai adatokkal alátámasztva mutatott rá arra, hogy Székelyföldön elsősorban mi okozza a legtöbb ember halálát, milyen mértékű elöregedésről beszélhetünk, illetve hogyan változik az átlagéletkor az idő előrehaladtával.
Fanici Mihály, az Új Nemzedék Központ hálózati és innovációs igazgatója, a Szontágh Szabolcs ifjúságszakmai igazgatóval közösen képviselt kutatóközpont tevékenységét ismertette. Beszámolt arról, hogy 15-29 év között fiatalok körében végeznek felméréseket, többek között a nemzet- és identitástudatot, nyelvismeretet, nemzeti hovatartozást kutatva. Fanici a birtokában lévő információkra alapozva kiemelte, a migrációs potenciál a társadalom minden rétegét áthatja, és a migráció kérdésköréről mint veszélyről beszélni kell.
A találkozó során a jelen lévő polgármesterek meglátogatták a helyi református templomot, valamint idegenvezető kíséretében a kastély tematikus szobáival is megismerkedhettek. A következő alkalomra novemberben Nyárádszeredában kerül majd sor.
MENYHÁRT BORBÁLA / Népújság (Marosvásárhely)

2017. szeptember 26.

Vass-uralom és légvárak
Nekimenjek vagy ne menjek újból e témának? A közösség aktuális problémamegoldásának árt vagy használ, ha továbbra is szemérmesen elhallgatjuk: nem oldódott meg a válság az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetében. Talán mert túl sokáig halogatták az ügy érintettjei az őszinte, manipulatív szándék nélküli kibeszélést. Kényes operáció, de ideje beismerni, hogy ráolvasással ez a beteg már nem gyógyítható. A mostani hibákért pedig senki nem okolhatja a két mandátummal ezelőtt puccsal megbuktatott regnáló vezetést. Azóta volt egy mélyrepüléses Peti András-korszak, cselekvésképtelen ifjú titánsorból álló kérészéletű ügyvezető elnökséggel, melyhez kaján nemtörődömséggel asszisztált a megyei elnök. Aki mostanában a közösségi oldalakon lejárató kampányt folytat a több mint egy évtizedig neki kenyeret adó szervezet ellen, miközben saját vétkeiről diszkréten hallgat. Arról is, hogy két évvel ezelőtt hogyan alakultak újra, illetve meg a városi körzetek. Sokak szerint vitatható módon. De az egyéni érdekek felülírták a szervezeti szabályzatot. A két tábor békeszerződésének lényege az volt, hogy egyenlő arányban lehessenek jelen a városi tanácsban. Ráadásul egy küldöttgyűlésen el is játszották a demokratikus jelöltállítás bohózatát. A végeredmény egy szedett-vedett tanácsosi lista. Ezeken a hasábokon nemtetszésünknek hangot is adtunk. Sajnos az idő minket igazolt. Ebből a csapatból nem lehet kiállítani egy rátermett alpolgármestert vagy akár egy, a közösség érdekeit markánsan képviselő frakcióvezetőt sem. Ideig-óráig kényszermegoldásként bárkit székhez lehet juttatni, csak az a gond, hogy a marosvásárhelyi magyar közösség újabb négy évet veszít. Vagy mégsem? A belső ellenzék magányos lovagi szerepköréből elnöki pozícióba került Vass Levente minden téren megújulást és eredményes politizálást ígért. Helyi szinten ebből nem sok látszik. A választásokra összegründolt szervezet gyakorlatilag nem létezik. Az ügyvezető alelnök munkabírására lehet építeni, de az már végképp furcsa, hogy néhány alelnöki tisztségre lasszóval kellett összefogdosni a „delikvenseket”. Elszomorító. Elporladt a kilencvenes évek eleji bizalom. Hogy ki, mikor, mennyire koptatta a szervezet hitelét, mára már csak a húsosfazéktól elrugdosott sárdobáló facebook-lovagok számára fontos. Nekünk jövőt építő érdekképviseletre van szükségünk. Itt, helyi szinten is. A Vass-legények feladata, hogy az ígérethez híven, a tanácsadói háttéremberekkel helyes vágányra tereljék önkormányzati képviselőiket. És akiknek vaj van a füle mögött, eltávolítsák a testületből. A szavazók bizalma erre kötelez, és arra, hogy a következő helyi képviselőjelöltek kiválasztását, felkészítését már most megkezdjék. A klikkháborúk ideje lejárt. Reméljük.
KARÁCSONYI ZSIGMOND / Népújság (Marosvásárhely)

2017. szeptember 26.

Otthon a mesékben (Kettős gyerekkönyv-bemutató Sepsiszentgyörgyön)
Az esős délután ellenére sokan szorongtunk az Árkosi Kulturális Központban megrendezett kettős könyvbemutatón és kiállításon, ahol Gál Andrea Hátamon a zsákom és Sikó-Barabási Eszter Meseotthon című gyerekkönyveit mutatták be pénteken. Mindkét könyv a kolozsvári Koinónia Kiadónál jelent meg idén. Utóbbit Karda Zenkő illusztrálta, a rajzaiból készült kiállítást is megtekinthette a közönség.
Valóban a gyerekeké volt a főszerep, akiket nemcsak partnernek tekintenek egy jó mesekönyv megírásakor, hanem egyenesen társszerzőknek, fantáziájuk nyomán a tárgyak megelevenednek, szorongásuk oldódik. Gál Andrea brassói születésű, több irodalomkritika és szakmai tanulmány szerzője, második gyermekkötetének címéül a Hátamon a zsákom mondóka első sorát választotta. A kötetben két történet olvasható. Az első egy kislány és családja falura költözésének eseményeit meséli el. A Cóványfalvára költözés tele van váratlan feszültségekkel, fordulatokkal, megjelenik benne a vegyes nyelvű városi környezet, ugyanakkor a modern kor tárgyai is, mint az okostelefon. A második történetben Pintyőnek a cóványfalvi kacsákkal gyűlik meg a baja, de aztán minden jóra fordul. A szerző további négy kötetet is tervez a közeljövőben, ezekben sorra bemutatásra kerülnek a gyerekeket érinthető családi feszültségek a csonka vagy a mozaikcsaládban. Készülőben az Egyedem-begyedem tengertánc című könyv is, amely egy tengerparti kirándulást mesél el. A kötet rajzait Bódi Kati budapesti illusztrátor készítette. A második bemutatott könyv szerzőjével, Sikó-Barabási Eszterrel Bedőházi Beáta, a Tekergő Meseösvény Egyesület mesemondója, mesepedagógusa beszélgetett. A Meseotthon meséi előzőleg megjelentek a Szivárvány és a Napsugár lapokban. Egy író besorolását a harmadik kötete után szokás megejteni. Sikó-Barabási Eszter meséi a lírai mesékhez igazodnak, a szerző a történetekben lírai nyelvet használ. A mesék bármiről szólhatnak, a kócos hajról vagy egyszerűen arról, hogy egy buborék miért pattan el. Ezek a dolgok létfontosságúak a gyerekek számára, mert a fejlődésükhöz szükségesek. A mesék hőseinek neve egy-egy nyelvi lelemény, ilyenek Buboréka, buborékfejeledem, vagy Frank Záp, a záptojás, Kuferenc, a kefe, Pipacsilla, Nagy Vé, az olló stb. Sikó-Barabási Esztert lehet gyerekírónak is nevezni, mert nem a felnőttirodalomból váltott a gyerekirodalom felé, hanem az első kötetét is már a „gyerekek számára való írás vezérelte”. Most megjelent harmadik kötetével megtalálta sajátos stílusát, amely kijelölte helyét a kortárs erdélyi gyerekpróza újabb vonulatában.
Matekovics János Zoltán / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. szeptember 26.

Feljelentették Kövesit
Az Igazságszolgáltatási Felügyelet fegyelmi kivizsgálást indított Laura Codruţa Kövesi, az Országos Korrupcióellenes Ügyészség főügyésze, Marius Iacob, az intézmény helyettes főügyésze és Gheorghe Popovici ügyész ellen.
A három ügyészt Mihaiela Moraru Iorga és Doru Ţuluş, a vádhatóság volt ügyészei jelentették fel, akik egy belső vizsgálat lefolytatásának módját sérelmezik, miután a vádhatóság egyik ülésén készült hangfelvétel megjelent a sajtóban. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. szeptember 26.

Ítélet a jövő évi felvonulásról
Székely szabadság napja
Első fokon felemás ítéletet hozott a Maros Megyei Törvényszék a székely szabadság napjára, 2018. március 10-re tervezett marosvásárhelyi felvonulásról. A pénteken hozott ítélet kivonata a hazai bíróságok portálján jelent meg.
A törvényszék közölte, részben igazat adott a panaszos Siculitas Egyesületnek: nem semmisítette meg azt az átiratot, amelyben a polgármester a jövő évi rendezvény korlátozását közölte, de érvénytelenítette azt az átiratot, amelyben a polgármesteri hivatal válaszolt a Siculitas Egyesületnek az emiatt benyújtott előzetes panaszára. A törvényszék arra kötelezte a polgármestert, hogy orvosolja a Siculitas előzetes panaszát. Kincses Előd, a panaszos ügyvédje nyilatkozatában meglehetősen furcsának tartotta az ítéletet. Megjegyezte, hogy a megsemmisített átiratban nem a polgármester, hanem a polgármesteri hivatalnak alárendelt helyi rendőrség parancsnoka válaszolt panaszukra, és utasította el érveiket. „Kötelezte a törvényszék a polgármesteri hivatalt, hogy az előzetes panaszunkat oldja meg. Úgy tekintette, hogy a válasz, amit adtak, nem az előzetes panaszunk megoldása” – értelmezte az ítéletet Kincses Előd. A pereskedés előtti előzetes panasz benyújtását a törvény írja elő a panaszosnak abban a reményben, hogy a felek pereskedés nélkül rendezik a nézeteltérést. A hagyományos március 10-i marosvásárhelyi megemlékezést és tiltakozást a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) szervezi, de hivatalos ügyekben a háttérintézményeként működő Siculitas Egyesület jár el a nevében. Az egyesület már ez év március 16-án bejelentette a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalban a jövő évre tervezett megmozdulást, hogy jusson idő az esetleges bírósági jogorvoslatra is. A törvény értelmében a polgármester csak a bejelentés utáni 48 órában tilthat be egy tömegrendezvényt. A határidőn túli tiltás miatt tavaly már pert nyert az egyesület a polgármesteri hivatal ellen. A polgármesteri hivatal arra a törvénycikkelyre hivatkozva kifogásolta a felvonulást, mely tiltja a kórházak előtti tömegrendezvények szervezését. A felvonulás évek óta kialakult útvonala ugyanis elhalad egy kórház mellett, amelynek egyébként egy másik utcából is van bejárata. Kincses Előd arra emlékeztetett, hogy a marosvásárhelyi önkormányzat 1998-ban hozott határozatban sorolja fel azokat az utcákat, tereket, amelyeken nem szabad tömegrendezvényeket szervezni, és a felsorolásban nem szerepel az a kórházzal szomszédos utca, amelyre a hivatal hivatkozik. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. szeptember 26.

Mentorok képeznek vállalkozókat Háromszéken
Vállalkozói iskolát indít a Háromszéki Ifjúsági Tanács (HÁRIT), ahol az üzleti életben nagy tapasztalattal rendelkező háromszéki vállalkozók adják át a gyakorlati tudást a kezdőknek.
Gábor Balázs, a HÁRIT nemrég létrehozott gazdasági szakosztályának vezetője elmondta, ezzel a 18 és 35 év közötti fiatalok segítségére sietnek, mert azt tapasztalják, hogy sok fiatal indítana saját vállalkozást, másrészt vannak, akik a már meglevő cégükkel szeretnének szintet lépni, és ebben kamatoztatni tudják a mentorok által átadott gyakorlati tudást.
Első alkalommal húsz fiatalt vonnak be a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával partnerségben indított iskolába, olyan cégekhez helyezik ki őket, ahol az érdeklődési körüknek megfelelő területen tudnak tapasztalatokat szerezni. Háromszéken sok olyan vállalkozó van, aki hivatásként tekint arra, hogy a felhalmozott tudást átadja a fiatalabb nemzedéknek, megmutatják, miként működik a cégük, felhívják a figyelmet a lehetséges buktatókra, tanácsot adnak, hogy miként lehet megvalósítani egy vállalkozási ötletet, vagy tovább fejleszteni egy céget.
A gazdasági szakosztály különben feltérképezte a fiatal vállalkozók gondjait, ezekre válaszképpen még idén több hiánypótló akciót kezdeményeznek. A vállalkozók iskolája is ebben az évben indul el. Gábor Balázs elmondta, többek között megpróbálják közérthetően, „szájbarágósan” elmagyarázni az uniós és állami pályázati lehetőségekről, a gyakornoki programokról, az üzleti kapcsolatokról, a gazdasági és a pénzügyi minisztériumoktól érkező információkat, mert ezek sokszor útvesztőbe viszik a vállalkozókat.
Bíró Blanka / Székelyhon.ro

2017. szeptember 26.

A SZÉKELY NÉPI ÉS ISKOLAI SZÍNJÁTSZÁSRÓL SZERVEZNEK KONFERENCIÁT AZ ERDÉLYI ÉNLAKÁN
A székely népi és iskolai színjátszásról tartanak konferenciát csütörtöktől a Hargita megyei Énlakán, ahol a műkedvelő színjátszás múltjáról és jelenéről lesz szó.
Szávai Márton tanár, a szombatig tartó konferenciát szervező bizottság egyik tagja és az Énlaka-konferenciák sorozatának egyik kezdeményezője az MTI-nek elmondta: tizenkét évvel ezelőtt indították el a sorozatot, amely főleg a székelység történetével és kultúrájával foglalkozik. A konferenciákat kétévente tartják, az idei lesz a hatodik.
Az előző években foglalkoztak a székely népzenével és néptánccal, Énlaka helytörténetével, a székely gazdálkodással, az ottani közösségekben fellelhető kismesterségekkel, valamint a székelység történetével.
Mint rámutatott, a műkedvelő színjátszás történetéhez hozzátartoznak a népi játékok és az iskolai színjátszás is, amelyeknek nagy hagyományuk van Székelyföldön és fontos szerepet játszottak az identitás megőrzésében.
A műkedvelő színjátszó körök teremtették meg lényegében a kultúrházakat, és annak ellenére, hogy a kommunizmus ideje alatt politikai célokra is felhasználták, a mozgalom fennmaradt, viszont a rendszerváltozás után új kihívások elé került.
A nyitott világban sok műkedvelő csoport beszüntette tevékenységét, ezért a mozgalomnak a megváltozott körülmények között kell megtalálnia a helyét, rendeltetését – tette hozzá Szávai Márton. A konferenciát a Pro Énlaka Alapítvány, a Nemzetstratégiai Kutatóközpont és a Pécsi Tudományegyetem régészeti tanszéke szervezi. A délelőtti órákban tudományos dolgozatok hangzanak el, délután pedig színjátszó csoportok mutatnak be előadásokat.
MTI; Erdély.ma

2017. szeptember 26.

Ha megkérik, hogy írja alá, mit tesz? Lényeges infók a kisebbségvédelmi kezdeményezésről
Az őshonos kisebbségek jogainak védelme érdekében európai uniós törvényjavaslat-csomagot kíván benyújtani az Európai Bizottsághoz az Európai Nemzetiségek Föderális Uniója (FUEN). Ehhez egymillió támogató aláírás szükséges. Az RMDSZ három hónap alatt szeretne összegyűjteni 25 ezer aláírást Udvarhelyszéken.
Az őshonos kisebbségek jogait védő törvénycsomag neve: Minority SafePack. A törvénycsomag nem kizárólag az erdélyi magyarság számára biztosítaná az őt megillető jogokat, hanem minden európai őshonos kisebbség élvezhetné ezeket.
Az Európai Unióban rendszerint elvesznek ezek a jogok, mivel az EU vonatkozó szabályozásai annyira általánosak, hogy ezek a kérdések kiesnek a törvényhozás látóköréből. A törvénycsomag kidogozásának egyik fő kezdeményezője az RMDSZ, amely 250 ezer támogató aláírás összegyűjtését vállalta Erdélyben a FUEN tagszervezeteként.
A Minority SafePack összesen tizenöt intézkedést javasol az EU számára nyelvi, oktatási, kulturális kérdésekben, a regionális politikában, a kisebbségek európai parlamenti jelenlétének kérdésében, a diszkriminációellenesség, a médiaszabályozás és a támogatáspolitika területén. A médiatartalmakra vonatkozó javaslatcsomagban például azt szeretnék leszabályozni, hogy a tagállamok között ne legyenek határok a médiát illetően.
Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy lehetne magyar közvetítéssel nézni a sporteseményeket Erdélyben is.
Bíró Barna Botond, az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetének ügyvezető elnöke lapunknak elmondta, hogy a törvénykezdeményezést Románia az első adandó alkalommal megtámadta az Európai Unió luxemburgi bíróságán. Szerinte ez egy igazán tudathasadásos megnyilvánulás, ugyanis a román kormány képviselői rendszeresen úgy nyilatkoznak, hogy Romániának példaértékű a kisebbségekhez való viszonyulása, és a nekik garantált jogok biztosításában is élen jár. Amennyiben ez így lenne, Romániának érdeke volna, hogy az így garantált jogok minden európai uniós ország számára egy minimális követelményt jelentsenek, így támogatniuk kellett volna a kezdeményezést, nem megtámadni.
Bíró Barna Botond úgy nyilatkozott, hogy akár az erdélyi magyarság nemzeti szimbólumait ért támadásokat, akár a Kauflandnál történt incidenst nézzük, nyilvánvaló, hogy igen nagy kontraszt van aközött, amit a Román állam képviselői mondanak és ami valójában történik. Ő úgy látja, hogy a kisebbségekkel szembeni támadások az elkövetkező időben gyakoribbakká fognak válni, ugyanis elterelésként a kisebbségekre irányítják majd a figyelmet, különböző nacionalista, xenofób eszközökhöz nyúlva, hogy a valós problémák ne kerüljenek felszínre. Mivel Romániában nagyon nehéz eredményeket elérni törvénykezdeményezésekkel, az RMDSZ azt szeretné, hogy a jogok biztosítása külső nyomásra valósuljon meg.
A román állam képviselői rendszeresen azt nyilatkozzák a nemzetközi sajtóban, hogy az európai kisebbségek nagyban hozzájárulnak a kulturális sokszínűséghez, és fontos színfoltját jelentik az országoknak, amelyek ezáltal gazdagabbak lesznek. Most próbatétel elé kerül az Európai Unió Egység a sokféleségben mottója – véli Bíró. Szerinte a legfontosabb, hogy azok a népcsoportok, amelyek a háborús konfliktusok nyomán az átrajzolt határok rossz oldalára kerültek, ne érezzék ennek hátrányait, hiszen nem tehetnek róla.
Bíró: be kell bizonyítanunk, hogy van rá igény
Európa országainak kisebbségeivel valamennyien ugyanabban a cipőben járunk, és azért az erdélyi magyarság a zászlóvivője ennek a kezdeményezésnek, mert mi vagyunk az egyik legnépesebb közösség az európai kisebbségek között – magyarázta Bíró. Az RMDSZ udvarhelyszéki szervezet három hónap alatt szeretne összegyűjteni 25 ezer aláírást Udvarhelyszéken. Az aláírásokat online is le lehet adni a www.jogaink.eu oldalon, de az önkéntesek, a települések polgármesterei, valamint a helyi önkormányzati képviselők személyesen is gyűjtik majd. Bíró Barna Botond azt szorgalmazza, hogy minél többen írják alá és támogassák a kezdeményezést, hiszen ezzel is kifejezhetik igényüket jogaink védelmére. Székelyudvarhelyen a múlt hét végén lezajlott gyümölcsfesztiválon is ott voltak a támogató aláírásokat gyűjtő önkéntesek, valamint szombaton a parajdi töltöttkáposzta-fesztiválon is, de az eredményesség érdekében Székelyudvarhelyen standokat is felállítanak a Márton Áron téren, a városi piacnál, és házalni is fognak – közölte az udvarhelyszéki ügyvezető elnök.
Fazakas László / Székelyhon.ro

2017. szeptember 26.

MEGHAMISÍTOTT MAGYAR MÚLT – TÉNYEK ÉS VALÓSÁG
„Szívesen jövök a Székelyföldre, mert itt még kitapintható és érzékelhető az ősi szellem, mely mindnyájunkat megerősít” – jelentette ki Cey-Bert Róbert Gyula magyarországi forradalmár, szabadságharcos, közgazdász, gasztronómus és író vasárnap Sepsiszentgyörgyön. A vele való találkozásra a Végvári Oroszlánok és Nincs más út csak a szabadság címet viselő, a budapesti Püski kiadónál megjelent könyvei bemutatója alkalmából került sor a Székely Nemzeti Múzeumban.
Az igazságtalanság már gyermekkorában fellázította, és ez sarkalta történelmi témájú regényei megírására is – vallotta be nagy ívű előadásának bevezetőjében a szerző. Mélységesen felháborítja ugyanis, hogy a magyar történetírás a mai napig félrevezető módon, a valóságot elferdítve és hazugsággal tűzdelve mutatja be őseink cselekedeteit. Így mérgezik meg fiataljaink lelkét, rombolják a nemzettudatukat, és fojtják el bennük már csírájában a múlt megismerésének vágyát. Ez pedig hosszútávon nemzeti tragédiához vezet, mert csak azok a népek maradtak fenn az évezredek sodrásában, melyek ismerték, valamint tisztelték a saját történelmüket, tanultak és erőt merítettek belőle. Hiszen amint azt már az ókorban megfogalmazták, a történelem a legjobb tanítómester.
A Végvári oroszlánok című kötetéről megtudhattuk, hogy a többi történelmi témájú regényéhez hasonlóan, ennek megírását is levéltárakban és könyvtárakban történő kutatás előzte meg. Írói fantáziával fűszerezett cselekménye valós tényeken alapszik tehát, és a 16. századi végvári harcok világát tárja elénk. Egy olyan korszakba vezet, melyben a magyar vitézek naponta összecsaptak a törökökkel, és még a győztesnek is sietve kellett távozni a csatatérről, mert egy arrafelé portyázó ellenséges csapat bármikor rajta üthetett. Éppen ezért még az elesettek eltemetésére sem maradt idő, tetemeik a madarak eledelévé váltak. A rosszul felszerelt, sokszor éhező, fizetetlen végvári vitézek mégis vállalták a harcot, mert tudták, hogy az a haza és a nemzet megmaradásáért folyik.
Cey-Bert arra is rámutatott, hogy történelemoktatásunkban csak vesztes csatákról és elbukott szabadságharcokról beszélünk, holott a megnyertek száma ezeknél jóval nagyobb. Közéjük tartoznak Bocskai István (1557–1606) és Bethlen Gábor (1580–1629) fejedelem győzedelmes hadjáratai, melyekkel a Habsburg császárt többször is térdre kényszerítették. Olyannyira, hogy csak Bocskai megmérgezésével tudták az egykori Magyarország teljes felszabadítását és egy magyar király alatt történő újraegyesítését megakadályozni. Bethlen Gábor esetében pedig mézesmázos, de utólag betartatlan ígéretekkel érték el, hogy végül nem koronáztatta magát magyar királlyá. Ennek ellenére azonban hatalmas területeket szerzett vissza a Habsburgoktól, mely következtében az ő uralkodása alatt az Alföld, valamint a Felvidék tetemes része is az erdélyi fejedelemség fennhatósága alá került, határait idegen katona át nem lépte.
Bedő Zoltán / Székely Hírmondó; Erdély.ma

2017. szeptember 27.

Románia a kisebbségek Kánaánja, ezért a Minority SafePack-et meg kellett támadni
Románia szigorúan eljárási okokból támadta meg az Európai Unió luxemburgi bíróságán a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés bejegyzését - közölte csütörtökön az MTI kérdéseire válaszolva a román külügyminisztérium.
A tárca szerint Románia csupán azt próbálja megelőzni a bírósági keresettel, hogy az Európai Unió olyan területekre is kiterjessze a jogalkotási kompetenciáit, amilyen például a nemzeti kisebbségekhez tartozók jogainak védelme. Utóbbi ugyanis a tagállamok szuverenitásának a része.
„Ezen a területen az Európai Uniónak az alapszerződések értelmében nincsenek jogkörei, és nem is szerezhet ilyen jogköröket másként, mint az alapszerződések kibővítése révén" – fogalmazott válaszában a román külügyminisztérium.
Az MTI írásban kérdezte a tárcát arról, hogy miért támadta meg a polgári kezdeményezés bejegyzését, a román állam mely intézménye hozta az Európai Bizottság perbe hívására vonatkozó döntést, és hogy ezek után fenntarthatónak tartja-e azt a korábbi álláspontját, hogy Románia mintaállam a kisebbségekhez való viszonyulása terén.
A külügyminisztérium közölte: Románia az alapszerződések értelmében fogalmazott meg elvi álláspontot az EU és a tagállamok közötti helyes hatáskörmegosztásról, és bírósági keresete az EU egyik intézményének (Európai Bizottság) egyetlen határozata ellen szól. A tárca megemlítette, hogy Románia oldalán Szlovákia is belépett a luxemburgi perbe. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a Minority Safepack európai polgárok kezdeményezése, nem pedig valamely politikai szervezet politikai akciója.
A román külügyi tárca elismételte ugyanakkor a korábban sokszor megfogalmazott álláspontját, mely szerint Románia védi valamennyi olyan állampolgára jogait, aki szabad elhatározásából valamely kisebbséghez tartozónak vallja magát. Az ilyen személyeknek „jogukban áll használni anyanyelvüket a közigazgatási hatóságokkal való kapcsolatukban és az igazságszolgáltatásban, jogukban áll megtanulni anyanyelvüket, anyanyelvi oktatásban részesülni minden szinten, joguk van az anyanyelvi egyházi szolgálathoz, az anyanyelvű sajtóhoz, valamint ahhoz, hogy részt vegyenek a közéletben és az egész társadalomra vonatkozó döntések meghozatalában". Hozzátette: Románia a reprezentatív kisebbségi szervezeteken keresztül jelentős pénzügyi támogatást juttat azokra a kulturális tevékenységekre, amelyek a nemzeti kisebbségek önazonosságát domborítják ki.
„Azok az intézkedések, melyeknek a kisebbségekhez tartozó személyek a haszonélvezői Romániában, az országot modellként, a kisebbségi terület igazodópontjaként határozzák meg" – áll a román külügyminisztériumnak az MTI kérdéseire adott írásos válaszában.
Románia június 28-án, a Grindeanu-kormány utolsó hivatali napján támadta meg az Európai Bizottság márciusi határozatát, melyben a bizottság a Minority SafePack kezdeményezőivel elvesztett per után a kezdeményezés részleges bejegyzéséről határozott. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke korábban úgy nyilatkozott, hogy egy "mély állam" hozta meg a pereskedésről a döntést, hiszen Sorin Grindeanu volt miniszterelnök cáfolta, hogy kormánya ilyen döntést hozott volna.
Az EU-nak akkor kell foglalkoznia a Minority SafePack polgári kezdeményezésben javasolt kisebbségi jogalkotással, ha 2018. március 4-ig több mint egymillió támogató aláírást sikerül összegyűjteni a kezdeményezéshez.
MTI; itthon.ma/erdelyorszag

2017. szeptember 27.

Medgyes is készül a Szeben Megyei Magyar Napokra
Október 14-én, szombaton veszi kezdetét a Szeben Megyei Magyar Napok három hetes programsorozata. Az események négy helyszínen zajlanak, Medgyesen lesz Szent László-freskókat bemutató kirándulás, szüreti bál és Hobó-koncert is, közölték a szervezők.
Erzsébetvároson és Nagyszebenben a Medgyesi Gyöngyvirág Néptánccsoport - A táncoló topánka című előadását tekintheti meg a közönség, de Somogyomban is a hagyományőrzés kap majd főszerepet.
A medgyesi programokat a Kőfaragók bástyájában nyíló Medgyes és környéke című szociofoto-kiállítás nyitja.
Október 20-án, péntek délelőtt, a nagyváradi Szigligeti Színház Lilliput társulata a Traube teremben adja elő Moha és Páfránycímű bábjátékát, amely kifejezetten az óvódás és kisiskolás gyereknek szól.
Este hét órától a Szigligeti társulat várja a közönséget Arany János születésének kétszázadik évfordulója alkalmából összeállított, prózai és dalos Honnan és hova című előadásárára.
Október 21-én, szombaton reggel 10 órától rövid kirándulást szerveznek a Medgyestől alig pár kilométerre lévő Darlacon és Ecelen található középkori templomokba, a még fennmaradt Szent László freskók megtekintésére.
Mindazok, akik inkább egy kis sportolással töltenék el a délelőttöt, ping-pong vetélkedőn vehetnek részt, a Romgaz asztalitenisz termében 11 órai kezdettel.
A szombati nap kosaras szüreti bállal zárul, az Automechanica rendezvénytermében. A bált a Medgyesi Gyöngyvirág Néptánccsoport csőszei nyitják meg, az egész este tartó jó hangulatról pedig Dj Pici és a Szászcsávási cigányzenekar gondoskodik majd.
Október 22-én, vasárnap 10 órától ünnepi istentiszteletre és az 56’-os forradalomban elhunytak emlékére tartandó, megemlékező koszorúzásra várják a medgyesi lakosokat.
A Szeben Megyei Magyar Napok programsorozata Medgyesen Földes László Hobo egyéni előadásával zárul vasárnap este hattól a Shuller Ház rendezvénytermében. maszol.ro

2017. szeptember 27.

Nemzetközi konferenciákon vett részt Borbély László
Borbély László, a román Miniszterelnöki Kabinetiroda államtanácsosa, a Kormány Főtitkársága keretében létrehozott Fenntartható Fejlődési Célokat Összehangoló Főosztály koordinátora a múlt héten Párizsban és Bakuban két nemzetközi konferencián vett részt, az intézmény által kiküldött közlemény szerint. A Párizsban tartott szemináriumon részt vettek különböző európai és az Európai Unió mellett működő, valamint más nemzetközi nemkormányzati szervek, különböző kormányok, illetve a francia és a német kormány képviselői. „A nemkormányzati szervek, intézmények kapcsolata a különböző kormányokkal az Agenda 2030 gyakorlatba ültetésének jegyében” témájú szemináriumon a részvevők konkrét megoldásokat próbáltak felkutatni az Agenda 2030 gyakorlatba ültetése mellett elkötelezett intézmények kapcsolatainak hatékony kiépítéséért a civil társadalommal és a különböző szervezetekkel, annak érdekében, hogy ez utóbbiak aktívan részt vehessenek e folyamatban. Borbély László államtanácsos felszólalásában, egyebek mellett, kifejtette: „Romániában most kezdődött el a fenntartható stratégia újra tárgyalása és már van egy elképzelésünk. Konkrétan: mintegy féléves konzultációs sorozatot tervezünk megszervezni a civiltársadalom különböző szegmentumaival, a nemkormányzati szervek, az egyetemi szféra, a Román Akadémia, az üzleti szféra képviselőivel. A konzultáció-sorozat több regionális és országos találkozóból áll majd”. Mint hozzáfűzte: „A parlament mellett hivatalosan is megalakul az a konzultatív tanács, amely már másfél éve létezik és amely szintén egy helyre tömöríti azokat a szervezeteket, amelyek a civiltársadalom részéről tudnak segíteni a fenntartható fejlődés kérdéseinek a folyamatában”. Bakuban, az azerbajdzsáni parlament kezdeményezésére került sor egy regionális szemináriumra, amelyen parlamenti képviselők vettek részt a környező országokból. A konferencián Borbély Lészló államtanácsos az Interparlamentáris Uniót képviselte, a főtitkár megbízottjaként. Az államtanácsos felszólalásában a parlamenti dimenzió fontosságáról beszélt, hiszen – mint mondta – „a parlamentben születnek azok a döntések, amelyek akár költségvetési szinten, akár különböző stratégiák szintjén hozzájárulnak, ahhoz, hogy az Agenda 2030-at gyakorlatba ültesse Románia és más országok”. Borbély László felhívta a jelenlevő képviselők figyelmét, hogy használják ki a parlamenti lehetőségeket. Mint megjegyezte: „Ilyen értelemben már létezik két eszköz, melyek közül az egyiket már használja az azerbajdzsáni parlament, nevezetesen az Interparlamentáris Unió kérdőívét. A kérdőív az Agenda 2030 gyakorlatba ültetésének az állapotáról kérdezi a parlamenteket. Ugyanakkor az ENSZ Fejlesztési Programja (United Nations Development Programme, UNDP) májusban egy kézikönyvet adott ki, amely nagyon hasznos a parlamenti képviselőknek. Remélem, hogy Románia mindkét anyagot hamarosan lefordítja, annál inkább, hogy egy átiratot is megfogalmaztunk a parlamenti fenntartható bizottság fele, kérve, hogy az albizottságok minél hamarabb tárgyalják meg ezt a két anyagot”. A parlamentek szerepe nagyon fontos és az Interparlamentárius Unió aktív volt az utóbbi években a fenntartható fejlődés szintjén. Románia kiharcolta magának a regionális központ elismerését az Interparlamentáris Unió részéről, fűzte hozzá Borbély László, a román Miniszterelnöki Kabinetiroda államtanácsosa. (közlemény)
Transindex.ro

2017. szeptember 27.

Emil Boc: 10-15 éven belül metróvonal szeli majd át Kolozsvárt
Metróvonal megépítését fontolgatja a kolozsvári városháza. A megvalósíthatósági előtanulmány megrendeléséről már megszületett a döntés – jelentette ki Emil Boc polgármester egy helyi rádióban.
Az elöljáró tájékoztatása szerint a metróvonal Apahida és Szászfenes között szelné át a várost, és 3-4 megállója lenne. Boc nem tartja valóságtól elrugaszkodottnak azt, hogy az óriási beruházás 15 éven belül megvalósuljon.
A polgármester azzal indokolja a befektetést, hogy Kolozsvár metropolis övezete óriásira duzzadt, a lakosság száma megközelíti a félmilliót. „Tíz éve múlva elkerülhetetlenné válik legalább egy metróvonal megépítése” – jelentette ki.
Boc szerint a beruházás értéke több százmillió euró lesz, ezért csak hitelekből lehet majd megvalósítani. Közlése szerint az előtanulmány elkészítése után pontosabb képet kap a városháza a követendő lépésekről és a megvalósításhoz szükséges kölcsön összegéről.
„Sokan azt mondják, hogy ez mese, futurista terv. De a metróépítés elkerülhetetlen. Kolozsvár ebbe az irányba tart” – szögezte le a polgármester.
Gellért Edit / maszol.ro

2017. szeptember 27.

„A néptáncnak elő kell törnie belőlünk” – beszélgetés a 40. Erdélyi Táncháztalálkozó főszervezőjével
Háromnapos rendezvénysorozattal ünnepelte 40. évfordulóját Székelyudvarhelyen az erdélyi táncházmozgalom az elmúlt hétvégén. A több mint száz zenészt, több mint ezer táncost fölvonultató Erdélyi Táncháztalálkozó főtámogatója a budapesti Hagyományok Háza, főszervezője az Udvarhely Néptáncműhely volt. Az esemény házigazdáját, a néptáncműhely igazgatóját, Orendi Istvánt, villáminterjúban kérdeztük.
Hogyan értékeli a hétvégi táncháztalálkozót?
Rendkívüli volt. Ahogyan a mottóban is volt, hogy „több mint táncháztalálkozó”, valóban, több volt. Hirtelen arra gondoltam, hogy ezt valójában a több ezer résztvevőnek kellene értékelnie, de képtelenség annyi embert megkérdezni (nevet). Remélem, hogy mindenki elégedetten ment el.
Csoda a semmiből…
Volt-e meglepetés az ön számára, személyesen értékelhető momentum?
Kellemes meglepetés a Sportcsarnokban lezajlott gálán az volt, hogy gyakorlatilag próba nélkül, színpadi beállások nélkül – melyek az előadások elengedhetetlen részei – több száz táncos és körülbelül száz zenész lépett fel a szűk kétórás gálaműsoron. Most is hihetetlennek érzem, mennyire olajozottan, könnyedén sikerült! Elégtétel volt, hogy ezt a közönség is így nyugtázta. Többen is kiemelték, hogy milyen jó, hogy a műsort hivatalos beköszönőkkel, beszédekkel nem is törtük meg, nem is szakítottuk meg, nem is vezettük fel… Ahogyan a táncházmozgalom a csendből, a semmiből megjelent és tart. A gálát le kellett zárnunk, de a táncházmozgalmat remélem, hogy nem zárjuk le, hanem igenis továbbmegy.
Ehhez fogalmazódott meg valamilyen feladat is?
Ami megfogalmazódott az az, hogy jó, hogy ezt elindították, és ezt éltetni kell. Ez a feladat, tovább kell ezt vinni. És biztos, hogy a találkozónak, amely az elmúlt 40 év legnagyobb találkozója volt, valószínűleg ez volt az egyik nagyon jó hozadéka: remélem, sok kétkedő ember is most már fölfigyel és el is hiszi, hogy igenis a táncháznak, táncházmozgalomnak létjogosultsága van. Gondolom, a tömeg meggyőző ereje hatott mindenkire.
Hogy érzékeli, a támogatókat tekintve kell-e valaminek változnia ahhoz, hogy utánpótlás-nevelés legyen?
Ami támogatás elérhető volt, mi mind igénybe is vettük. Az utánpótlás-nevelés semmi szín alatt nem a támogatóknak, nem a fenntartó intézményeknek a feladata. Nekik a feladatuk az, hogy mindenképpen álljanak az ügy mellé. Az utánpótlás nevelése azok feladata, akik oktatnak, szerveznek – mondhatni, más helyeken vannak a csúcson, nem a pénz világában, vagy a politikában. De, természetesen, mint annyi minden, azért ide is szükség van erőforrásokra. Mindannyian jól tudjuk, hogy a közpénzeket a politikában jártas személyek nagymértékben befolyásolják. Én remélem, hogy nem csak feladatként jelenik ez meg a mi elöljáróink, politikusaink előtt, ők nem egy feladatként fogják föl, nem csupán munkahelyi kötelességként.
Ez a szemlélet a szervezőcsapatban is többször elhangzott: nem szabad ez munka, feladat legyen. Ha érzelmileg nincs meg az indíttatás, a töltés, akkor, hogyan lehet ennyi embernek ennyit táncolni, zenélni? Ez mindannyiunk közös kultúrája, ez nem egy dzsesszmuzsika, ami máshonnan jön – jelzem, itt nem szeretném ezeket negatívan minősíteni, mert magam is rengeteget hallgatom –, de nem egy kintről, idegenből érkező műfaj, amit el kell fogadnunk és meg kell szeretnünk, hanem ez a miénk. Ez nem kérdés!
De biztos is vagyok ebben, hiszen a Hargita Megyei Tanács elnökéről, Borboly Csabáról is tudjuk, hogy tánctáborokba is eljár, akár a székelyudvarhelyi alpolgármester, Orbán Árpád, akár a kolozsvári operaház igazgatója, Szép Gyula, aki maga is a kezdetektől táncházas. Ezt a három embert nem egyébért emelem ki, hanem azért mert a szombati Apám tánca előadásunk előtt ők hárman, velem együtt négyen köszöntöttük a sportcsarnokban a szerintem több mint kétezer embert. Őket ezért hozom fel pozitív példaként, de biztos vagyok benne, táncházközeli, táncházszerető emberek vannak.
Kulcskérdések, jövőkép
Azért kérdeztem rá a teendőkre, mert úgy képzeltem, hogy a jubileumkor a néptánchoz kapcsolódó ügyek is előkerülnek. Például a néptánc főiskolai képzésbe, hivatalos iskolai oktatásba bevonásának ügye, amiről nemrég írtunk a Maszolon, András Mihály, a Hargita Együttes vezetőjének nyilatkozata nyomán.
Olvastam a nyilatkozatot, és igazat adok Misinek, aki barátom és kollégám is: ez teljesen valós probléma. Ugyanabban a beosztásban dolgozom magam is Udvarhelyen, mint András Mihály Csíkszeredában, és az általa felvetett kérdéseknek nagyon is nagy szerepük van, de maga a mozgalom, a néptánc és népzene az nem a színpadi tánccal kezdődött. Akár a táncháztalálkozó főszervezői státusomban, akár a néptáncműhely vezetőjeként, vagy akár a 25 éves táncházas múltamra gondolok, azt szeretném, hogy szigorúan szétválasszuk a gondokat, mert szerintem a táncháztalálkozónak nem lehet ez a problematikája.
A táncháztalálkozó mindenkinek szól, aki népzenét és néptáncot szerető ember, az iskolai oktatás pedig sokkal szűkebb réteget szólít meg, bár igaz, hogy kihatással lehet sokkal nagyobb rétegre, mert a hivatásos együtteseket nagyon sokan látják, nagyon sokan megnézik az előadásait. Ahhoz hogy az pedig színpadra kerüljön, valóban ez egy kulcskérdés, hogy van-e, lesz-e bárminemű oktatási stratégia és nem csak a felsőfokúra gondolok, és nem csak az intézményesített oktatásra. Mert néptáncoktatás kisebb-nagyobb formában létezik, de nem intézményesítve, ez tény és való.
Ugyanakkor azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a táncház mozgalmat nem koreográfusok, nem hivatásosok indították el, és nem csak – a csak szót itt odateszem –, tehát nem csak ők éltetik. A népzenét és néptáncot szerető emberek indították el a mozgalmat, független attól, hogy mérnökök, orvosok, vagy egyszerű földművesek voltak – és ők éltetik ugyanúgy tovább, akik között most már vannak hivatásos táncosok, vannak színpadi előadóművészek, és vannak koreográfusok is. De, ismétlem, itt nagyon fontos, hogy ezt a sorrendiséget tartsuk meg. Semmiképpen nem szeretném azt mondani, hogy nincs jelentőségük az ön által, vagy András Mihály által felvetetteknek – nagyon is nagy szerepük van.
Az Apám tánca előadás előtt, amikor köszöntöttem az embereket, elmondtam, hogy a 40 év az egy hosszú út, amit sokan építettek, sokan egyengettek, sokan csak sétáltak, táncoltak rajta, volt, aki csak kommentált és kritizált, de nem szabad elfelejtsük, hogy ez a 40 év egy sokkal hosszabb útnak egy rövid szakasza – ellenben meghatározó. Azért rövid, mert a néptánc és népzene nem csak 40 éve van. Viszont azért fontos periódus, mivel ez az az időszak, amikor a saját közegében már nagyon kihalóban van, és be kell látnunk, lassan kihalt adatközlő szinten, és be kell kerülnie a táncházasok közegébe, amiben, úgy néz ki, itt él tovább, és ezt kell éltetni. Ellenben a hivatásos néptáncos szakmának még az a 40 év sincsen…
Mit ajánl azoknak, aki még nem került kapcsolatba a táncházzal?
Lévén nagyon nagy az ismeretségi köröm, Udvarhelyen sokan apropóznak, hogy táncház s eljönnének, azoknak én azt mondom, el kell menni egy-két alkalommal olyan helyekre, ahol a népzenével és néptánccal találkoznak. És hogyha őbenne tényleg valami van, hogy oda kell tartoznia, akkor úgy is „megfertőződik” a táncházzal. Gyakorlatilag meg kell ragadni időben és térben a legközelebbi lehetőséget, elmenni és bekapcsolódni. Ez lehet egy előadás, lehet egy táncpróba, vagy egy baráti kör, közösség, ahol űzik ezt a műfajt, és egyszerűen kell hagyni, hogy kijöjjön ez belőlünk. Mert szerintem mindannyiunkban ott van ez, mert valószínű nem csak a hajunk és szemünk színét, valamint a testalkatunkat örököljük, hanem ez is valamilyen formában öröklődik, és hagyni kell, hogy előtörjön.
Én azt is remélem ettől a találkozótól, amelynek a visszhangja, hála istennek, sokkal nagyobb lett, mint a beharangozás, hogy az emberek felfigyeljenek, rájöjjenek, hogy el kell menniük kipróbálni, vagy aki kipróbálta, hogy igen, kell csinálni. Nem csak szervezőkre gondolok, hanem bárkire, akit megérintett ez a szellem, ez a muzsika, ez a tánc, ami itt lebegett pár napig a város fölött. maszol.ro

2017. szeptember 27.

Szolgáló vezető a tanuló vállalkozásban
Ezt a címet viseli az a könyv, amit hétfő késő délután mutattak be a Partiumi Keresztény Egyetemen. Kiss Ulrich szerzővel dr. Szabó Árpád, az egyetem oktatója beszélgetett.
Kiss Ulrich bemutatása több szempontból sem egyszerű vállalkozás – és akkor már itt is a könyv egyik kulcsszava: a jelenleg Marosvásárhelyen élő, de budapesti lakcímmel is rendelkező jezsuita szerzetes és közgazdász 1945-ben Berlinben született, édesanyja német, édesapja magyar volt, önmagát a beszélgetésen ugyanakkor európaiként határozta meg, ugyanis belgiumi tanulmányai mellett élt Svájcban és Franciaországban, Párizsban is. Anyanyelvi szinten beszéli a német és magyar nyelvet, Leuven-ben végezte közgazdasági tanulmányait, többek között dolgozott a L’Oréal-nál, a luxusórákkal foglalkozó Cartiernél, a 80-as években piacra dobta saját parfümjét Opus anni néven, 1988-ban pedig belépett a jezsuita szerzetes rendbe. Jelenleg vezetőképző szemináriumokat tart.
Az evangélium tükrében
A Szolgáló vezető a tanuló vállalkozásban három részből épül fel, mindegyik rész végén elmélkedések találhatóak, amelyek a Szent Ignác-i lelkigyakorlatokat követik. A könyv felépítésében hasonló Szent Márk evangéliumához, ami szűkszavúságában rendkívül szerkesztett, csak a legfontosabb információkat mondja el. A közgazdaság felől megközelítve Jézus mint startup vállalkozó jelenik meg, aki meghirdeti küldetését, illetve összeállítja csapatát – vallja a szerző. Épp ezért az evangélium tekinthető a vállalkozások egyfajta kézikönyvének is.
Milyen a jó vezető?
A beszélgetés során felmerült a többek között az a kérdés is, hogy milyen egy jó vezető? A profitorientált vállalkozások világában ritkán helyezik az embert a középpontba, pedig a szolgáló vezető egyik ismérve az emberközpontúság. Olyan vezető ő, akinek tekintélye van, ugyanakkor mernek hozzáfordulni a problémákkal. A vállalkozásokban, de a mindennapi életben is fontos a reflexió – ebben is megjelenik a jezsuita szemlélet, akik napi két alkalommal visszapillantanak az elmúlt eseményekre. A vállalkozások vezetésében a szerző továbbá egy rombusz segítségével ábrázolta a szükséges lelki tulajdonságokat: hiteles önismeret, leleményesség, hősiesség, ugyanakkor alázat, lojalitás, kitartás és nem utolsósorban szeretet. Olyan ismérvek ezek, amelyek a keresztény értékrendben is megtalálhatóak, de Kiss Ulrich elmondása szerint szemináriumai olyanokat is megszólítanak és meggyőznek, akik önmagukat nem tartják hívőknek. Fontos emellett a „radar” szem előtt tartása is, azaz a célkitűzés elsőbbsége, ugyanis a szerző hitvallása szerint „nem a siker elérése a cél, hanem a cél elérése a siker.”
János Piroska / erdon.ro

2017. szeptember 27.

Drágább lesz a gáz!
Október 1-jétől 6 százalékkal nő a lakosságnak szállított gáz ára – nyilatkozta kedden Emil Calotă, az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE) elnöke.
A szakember szerint "a gáz árának liberalizációja, a fogyasztók által fizetett összeg csökkenéséhez vezetett, a börzén ugyanis április 1-től mostanig 72 lej jön 1 MWh átlagárának, de voltak 68, 69 lejes licitek is. Ehhez képest, a liberalizálást előíró kormányrendelet hiányában, ma 1 MWh energia ára 78 lejnél tartana, ami jóval több mint az import gáz ára" - magyarázta az ANRE elnöke. Romániában 2017. április 1-jén liberalizálták a hazai előállítású gáz árát. szatmar.ro

2017. szeptember 27.

AJÁNLÓ
KIÁLLÍTÁS
A kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeumban ma 18 órától megnyitják a tordai képzőművészek Színek és formák című kiállítását. Kiállítók: Deleanu Márta festőművész és grafikus, Nagy Anna Mária üvegiparművész, Labancz Cismasiu Ágnes textilművész, Suba László szobrászművész. A kiállítást megnyitja Vetró András szobrászművész. Közreműködik Bagoly Anabella, a Nagy Mózes Líceum tanulója. Házigazda Dimény Attila múzeumvezető.
ELŐADÁS
A Háromszék Táncegyüttes új produkciója, A Csillagösvény népe a Háromszék Táncstúdióban látható ma és holnap 19 órától. Jegyek a sepsiszentgyörgyi kulturális szervezőirodában kaphatók.
MESEFESZTIVÁL
Szeptember 25–30. között a sepsiszentgyörgyi Tipe Tupa Egyesület szervezésében zajlik a Holnemvolt Székelyföldi Mesefesztivál, amely a népmesék világára, a bennük rejlő bölcsesség feltárására, hagyományaink, nyelvi és lelki örökségünk felfedezésére hivatott rávilágítani. A fesztiválon minden korosztály megtalálhatja a neki legjobban tetsző programpontot: lesznek közösségi, de terápiás célzatú mesélések is. Több programra előzetes bejelentkezés szükséges, illetve jegyköteles a belépés. Jegyek elővételben 20 lejért a városi szervezőirodában, a Székely Hírmondó sepsiszentgyörgyi és kézdivásárhelyi székhelyén, illetve a helyszínen. Gyerekeknek a belépés ingyenes. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

2017. szeptember 27.

Közönségek közössége – szövetségben a kolozsvári állami és független színházak
Közös honlapot, hűségkártyát és közönségszervező projektet indítottak a kincses városbeli teátrumok.
Nagyszabású közös közönségszervező projektbe fogtak a kolozsvári teátrumok, a két hivatalos állami színház és a független színházak egyaránt részt vesznek benne. A projekt keretében kedden elindították a Teatruincluj.ro című oldalt, ahol a kincses város valamennyi színházi produkciójáról egy helyen értesülhet a színházat kedvelő közönség. Nemcsak az előadások helyszínét és időpontját, hanem az előadások nyelvét és a rendelkezésre álló fordításokat is feltüntetik a honlapon.
Bár az ötlet a független társulatoktól származik, a Kolozsvári Állami Magyar Színház és a Kolozsvári Román Nemzeti Színház is teljes mellszélességgel támogatja.
A két hivatalos állami társulat mellett a Reactor színházi központ, az Ecsetgyár és annak stúdiójában működő ColectivA és a GroundFloor Group, valamint a Váróterem Projekt és székhelyük, a ZUG.zone vesznek részt az össznépi színházi összefogásban. Kelemen Kinga, a projektvezetője elmondta: egyúttal hűségkártyát vezetnek be a kolozsvári kulturális piacra, amelynek neve Interdependent – nem kell szövegértelemező zseninek lenni, hogy értsük: a kulturális élet szereplőinek egymástól való függőségére utalnak vele. Az elképzelés egyébként egyszerű: ha valaki megnéz egy-egy előadást a kolozsvári magyar színházban, aztán a román színházban, a Reactor színházi központban, az Ecsetgyárban és a ZUG.zone-ban is, akkor a hatodik előadás ingyenes lesz számára. Az első jegy vásárlásakor a néző megkapja a kártyát is a kibocsátó intézmény pecsétjével, a cél pedig mind az öt intézmény pecsétjét megszerezni, ezután jár az ingyenelőadás.
Kelemen Kinga hozzáfűzte, az első ötven nézőnek, aki teljesíti a kolozsvári színházi túrát, meglepetéssel is kedveskednek majd. Az ingyenes előadás megtekintése előtt még annyi dolga van nézőnek, hogy a Teatruincluj.ro oldalon érvényesíti, azaz regisztrálja a kártyáját. Erre azért van szükség, hogy a projekt kezdeményezői pontosan lemérhessék, mennyiben sikerül növelniük a közönség érdeklődését. Összesen ötezer kártyát nyomtattak, de már azt sikernek könyvelnék el, ha legalább 50 néző beszerezné az évad során mind az öt pecsétet. „Mindennek helye van a nap alatt, csak meg kell találni a közönséget” – magyarázta Kelemen Kinga.
Oana Mardare, a Reactor színházi központ képviselője elmondta: fontos, hogy az állami és a független színházak együttműködjenek, céljuk, hogy részint láthatóvá váljanak a kolozsvári magyar és román független színházi produkciók is, másrészt egy közös közönséget szeretnének „kinevelni”.
A független színházak is megkezdték az új évadot, szerdán és csütörtökön a Reactor a Kolozsvári csoda (Miracolul de la Cluj) című dokumentarista előadását mutatják be. Az Ecsetgyárban a szintén dokumentarista Rabszolgák (Sclavi) című előadás bemutatójára kerül sor holnap. A Váróterem Projekt Unpredicted című előadását szeptember 29-én este nyolc órakor mutatják be Sinkó Ferenc rendezésében. Újságírói kérdésre azt is elmondták a független színházi társulatok képviselői, hogy három legnagyobb gondjuk a forráshiány, az adminisztratív személyzet teljes hiánya, illetve a rendelkezésükre álló infrastruktúra hiányossága.
Emellett a legnagyobb veszély a város „dzsentrifikációjában” látják, ugyanis attól félnek, hogy az egyre szaporodó ingatlanbe-ruházások, fejlesztések miatt még inkább a város perifériájára szorulnak. A projektet a kulturális minisztérium alárendeltségében működő Román Kulturális Alap és a kincses városbeli polgármesteri hivatal támogatta.
Kiss Előd-Gergely / Krónika (Kolozsvár)

2017. szeptember 27.

Johannis szerint távozniuk kellene a DNA látószögébe került minisztereknek
Bírálta Klaus Johannis államfő kedden a kormány vezető erejének számító Szociáldemokrata Pártot (PSD), amiért – ahelyett, hogy leváltotta volna – megvédte korrupciógyanúba keveredett minisztereit.
Az elnök kedden este újságíróknak nyilatkozva leszögezte: állásfoglalása nem arról szól, hogy bűnösnek tekintené Sevil Shhaideh miniszterelnök-helyettest, illetve Rovana Plumb európai alapokért felelős tárca nélküli minisztert. Rámutatott: nem ismeri ügyük részleteit és nem az ő dolga, mint ahogy nem is a PSD dolga bűnösségük vizsgálata.
Mint mondta: ez a bíróságra tartozik, elnökként viszont olyan kormányt akar látni az ország élén, amelyre nem vetül a gyanú árnyéka.
„Romániában az kellene normálissá váljon, hogy az állam vezetésében ne vegyenek részt bűnvádi ügyekben gyanúsított, megvádolt vagy elítélt emberek” – jelentette ki a jobboldali elnök. Megjegyzése nemcsak a frissen megvádolt minisztereknek szólt, hanem a PSD-ALDE szociálliberális kormánykoalíció házelnöki tisztségeket is betöltő két pártelnökének, ugyanis mind Călin Popescu Tăriceanu, a liberális ALDE elnöke, mind Liviu Dragnea, a PSD vezetője vádlottként látogatja a bíróságokat, utóbbit pedig egy korábbi korrupciós perben már jogerősen el is ítélték.
Johannis a Cotroceni-palotában tett sajtónyilatkozatában bírálta az igazságszolgáltatás átszervezéséről szóló kormányzati javaslatokat is. Aggasztónak tartja, hogy az államfőt ki akarják hagyni az ügyészségi vezetők kinevezésének folyamatából, mivel szerint az elnök a garancia arra, hogy a korrupció elleni harcra nem telepszik rá a politika. Azt is kifogásolta, hogy az igazságszolgáltatási felügyeletet – a bírák és ügyészek szakmai testületétől – az igazságügyi minisztérium fennhatósága alá akarják rendelni, amely szerinte szintén a politikai kiszolgáltatottság aggályát veti fel.
„Sok bűnvádi eljárás alá vont befolyásos politikus nyomást gyakorol az igazságszolgáltatásra, és el akarja hitetni, hogy az igazságszolgáltatás nem működik. Maximális civil szerepvállalásra van szükség: akik egy egészséges társadalmat és jogállamot akarnak, azoknak hallatniuk kell hangjukat ebben a vitában” – toldotta meg egy híveihez intézett Facebook-felhívással Johannis kedd esti sajtónyilatkozatát.
Az Országos Korrupcióellenes ügyészség (DNA) pénteken közölte, hogy eljárást kezdeményezett a kormány két tagja ellen, akiket hivatali visszaéléssel gyanúsít egy Teleorman megyei Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök által is szívesen látogatott horgászparadicsom önkormányzati tulajdonba juttatásának ügyében.
MTI; Krónika (Kolozsvár)

2017. szeptember 27.

Templomrészletek a Protestáns Teológiai Intézet tűzfalán
Épületháló fotóösszeállítással a Refo500 alkalmából
Egykori és mai református templomok építészeti részleteinek, konkrétan ezek kapuinak, ajtóinak és ablakainak fotóiból készült összeállítás díszíti ezentúl a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet tűzfalát. A kollázst egy hatalmas épülethálóra, mesh-re nyomtatták. A díszítőborítás koncepciója az volt, hogy az a részletek elhelyezésének logikájában, a tagolás módjában templomhomlokzatot idézzen. A projektet az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) gazdasági előadótanácsosa, Ballai Zoltán és az EREK sajtóreferense, Kiss Gábor dolgozták ki, a fotókat utóbbi készítette, különböző régiókban található, ma is használt vagy már romokban álló templomok nyílászáróiról. Szempont volt, hogy a szépen tatarozott épülethomlokzatoktól ne üssön el a dísztelen tűzfal, de az is, hogy a falfelületet oly módon használják ki, hogy részletekben szemléltessék az értékeket, amelyek valamilyen módon a reformáció elmúlt fél évezredének részei voltak.
Az Erdélyi Református Egyházkerület több régiójának településein található egykori és mai református templomok kapuit, ajtóit, ablakait jeleníti meg az óriási mesh, amelyet a Protestáns Teológiai Intézet tűzfalán csodálhatnak meg járókelők és autósok. A mintegy 140 négyzetméternyi felületet borító épületháló koncepcióját kidolgozó Ballai Zoltán és Kiss Gábor elképzelésének lényegi megfontolása az volt, hogy ne maradjon csupaszon, dísztelenül az épületegyüttes hatalmas alapfelületű tűzfala, annál is inkább, hogy a reformáció 500. évfordulójának ünnepére a teológiai intézetet és a telkeken levő többi épületeket is igényesen tatarozták. Az összeállítás a templomhomlokzatok tagolására utalna azáltal is, hogy az alsó fotósorban templomkapuk és ajtók, a felső háromban pedig a különböző méretű és stílusú ablakok sorakoznak – magyarázta Kiss Gábor. Elmondta, a projekt megvalósításához mindenekelőtt fényképes adatbázist kellett készíteni; erre készülve átforgatták az egyes egyházmegyék templomainak publikált fotóalbumait, és kidolgoztak egy útvonalat, megjelölve a településeket és templomokat, amelyekről képi dokumentációt szándékoztak készíteni. Ennek megfelelően az elmúlt három hétben Kiss Gábor a Szamoshát, Kalotaszeg, Székelyföld – pontosabban Székelyudvarhely és Székelykeresztúr környékén – valamint Hunyad megye több településén fotózta több tucatnyi templom bejáratait és ablaknyílásait. Járt többek között Nagyenyeden, Boroskrakkón, Marosszentimrén, Algyógyon, Szászvárosban, Nagyrápolton, de Kristyoron, Alpestesen, Őraljaboldogfalván, Demsuson is. A sajtóreferens elmondása szerint az összeállításban megjelenített istenházák kiválogatásánál szem előtt tartották egyrészt a régiók változatosságát, másrészt annak megjelenítését, hogy a templomok között legyenek régiek és újabbak, romban állók és megfelelően karbantartottak. Részletek jelennek meg az épülethálón az elmúlt 500 év értékeiből – magyarázta Kiss Gábor. Láthatók az épülethálón olyan templomok, amelyeket ma már az ortodox felekezet használ református közösség híján, olyanok, amelyek már rég nincsenek használatban, vagy teljesen leomlottak, de olyanok is, amelyeket az erdélyi reformátusok építettek, vagy amelyek történeti örökségként maradtak rájuk. Az épületháló körülbelül kilencven téglalap formájú rekeszre oszlik, ezek jelentős részét a fényképek töltik ki, ugyanakkor a projekt grafikai megjelenítését kidolgozó Könczey Elemér helyenként egy-egy bibliai igével tagolta az összeállítást, illetve az egyik sarokban a Reformáció 500. logója is látható – mondta el Kiss Gábor. 2016. május 22-én, a Református Egység Napjának ünnepén a Farkas utcában, a Romkert bejáratánál is elhelyeztek egy hatalmas pannót, amelyen különböző református templomok fotóit sorakoztatták fel.
Zay Éva / Szabadság (Kolozsvár)

2017. szeptember 27.

Hatalmi konfliktus, és ami utána marad
A kormány tagjai ellen indított újabb ügyészségi eljárás azt erősíti meg, hogy javában zajlik a hatalmi ágak közötti leszámolás. Egyik oldalon a végrehajtói és a törvényalkotói hatalom áll, másik oldalon az igazságszolgáltatás, kiemelten a korrupcióellenes ügyészség, valamint az intézményt támogató titkosszolgálat. Az idei év erről a hatalmi konfliktusról szólt, ami mindent áthatott a belpolitikában azt követően, hogy Sebastian Ghiţă üzletember elkezdett kipakolni az igazságszolgáltatás viselt dolgairól.
Az igazságszolgáltatás berkeiben is hatalmas a feszültség. A bírák nyugdíjazási kérelmei, az igazságszolgáltatási felügyelet kötelékéből kiszivárogtatott felvétel – amelyen egyik ügyész a társával folytatott beszélgetést rögzítette –, mind azt hivatott alátámasztani, hogy a bírák és az ügyészek között is megoszlanak a vélemények arról, hogy a korrupcióellenes ügyészség korrektül végzi-e tevékenységét. Ráadásul az elmúlt napokban bíróságok elnökei szólaltak meg a közösségi oldalakon és fejezték ki aggodalmukat azzal kapcsolatban, ami az igazságszolgáltatásban történik.
A kormánykoalíció összezárt Sevil Shhaideh miniszterelnök-helyettes és Rovana Plumb európai alapokért felelős miniszter körül. Világossá tette, nem hajlandó eleget tenni az ügyészek kérésének, és nem teszi lehetővé, hogy vizsgálat induljon a Belina-tóról szóló kormányhatározat ügyében. Ha az ügy időzítését nézzük, akkor tökéletesen illeszkedik abba a vízióba, amit Laura Codruţa Kövesi főügyész felvázolt egy korábban kiszivárogtatott beszélgetésben. E szerint a DNA csak úgy tudja megőrizni népszerűségét, ha miniszterek, kormánytagok, egyszóval nagyhalak ellen indít vizsgálatot.
Borbély Tamás / Szabadság (Kolozsvár)

2017. szeptember 27.

Hunyad megyei magyar napok
Dráma, rockzene, gulyás
Gazdag és színvonalas rendezvények várták vasárnap is a Hunyad megyei magyarságot a Magyar Napok keretében. Csernakeresztúron, a bukovinai székely faluban a Málnási Tőkés József Általános Iskola diákjai adták elő a Székelysors című történelmi drámát, Brádon gulyásfőzéssel egybekötött közösségi mulatozás volt a programban, a dévaiak pedig Lórán Margaréta festménykiállítását tekinthették meg a helyi magyar házban, illetve a szerelemért némaságot is vállaló katona történtével ismerkedtek meg a Szent Ferenc Alapítvány diákjai színvonalas előadása révén.
A szombati nap lozsádi és dévai eseményei után a vasárnapi rendezvények fő helyszíne Vajdahunyad volt. Az egész napos program a sepsiszentgyörgyi Cantus Firmus kórus rendkívül szép előadásával kezdődött. A helyi római katolikus templomban számos kulturális rendezvény szerveztek az évek során, ilyen meghatósan szép azonban még nem volt, hangsúlyozták a helyi magyarok.
A szabadtéri programok a Corvin-Savaria magyar kulturális központban zajlottak, ahol a főleg pedagógusokból álló Dalos Pacsirták elnevezésű tompai (Magyarország) együttes verseket adták elő megzenésített formában. Miután a szép számú közönség elfogyasztotta a két nagy üstben helyiek által készített finom gulyást, illetve a Vas megyei vendégek marhapaprikását, a Maros megyei Titán zenekar koncertjére került sor. Nagyszerű előadás volt, noha a Titán(ok) nem is annyira saját szerzeményeit adta elő, hanem a magyar könnyű- és rockzene klasszikus darabjait. A közönségsiker óriási volt, háromszor tapsolták vissza a művészeket, miután egy jó órán keresztül együtt énekelték velük az ismertebb dalszövegeket, illetve táncra perdültek a magyar ház udvarán. A Maros megyei vendégek hazafiságtól átfűtött dalokat válogattak vajdahunyadi fellépésükre, s a szórványban aratott, számukra meglepő közönségsiker nyomán bármikor szívesen térnek vissza Hunyad megyébe.
A vasárnapi kohászvárosi koncerten jelenlévő helyiek és dévaiak alighanem örömmel fogadnák őket, akárcsak a magyarországi vendégek.
Chirmiciu András / Nyugati Jelen (Arad)

2017. szeptember 27.

Árpád-házi Szent László kultuszáról tartottak előadást
A hit és a haza bajnoka
Az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete az EMNT Arad Megyei Szervezetének a társszervezésével a Szent királyok nemzetsége rendezvénysorozat keretén belül Csillagok közt támadt új csillag címmel előadást tartott a Jelen Ház nagytermében hétfőn este Szent László magyar király életéről és kultuszáról. Az esemény házigazdája Murvai Miklós, a meghívott előadó Olasz Angéla Kölcsey-díjas nyugalmazott tanár volt. A videóvetítéssel egybekötött előadás sok érdeklődőt vonzott a terembe.
Bevezetőbeszéde után, Murvai Miklós Prohászka Ottokár római katolikus püspök Szent Lászlóról írt tanulmányáról folytatta értekezését: „(...) László uralkodásáig a kereszténység olyan volt, mint egy földbe ültetett fa. István könnyeivel, az apostolok, illetve a hittérítők szenteltvízzel, a vértanúk pedig vérrel locsolták. Meg is fogant ez a fa. De sajnos nem tudott meggyökerezni e csemete, mert nem tudta magába szívni a földnek a színét, a jellegét. Ezen elemek hiányában nem is tudott magyarrá válni. Prohászka szerint egy nemzet csak akkor válhat kereszténnyé, ha az eszményei is kereszténnyé vállnak. Ezért a magyar életformába gyökerező eszményképeket kellett kereszténnyé tenni. Ezt végezte el Szent László. (...) Az az érdekes, hogy Szent László nem tanított, nem volt apostol, ellenben ő harcolt és győzött a kereszténységért. László szent harcos volt, és megjelenése a csatában Isten kegyelmének a záloga és a győzelem biztosítása volt” – mondta Murvai Miklós. Ezt követően Tóthpál Eszter, a Csiky Gergely Főgimnázium tanulója felolvasta Arany János Szent László című versét.
A vers felolvasása után Olasz Angéla meghívott előadó vette át a szót. A történelmi tények felsorolása mellett kiemelte a királyról szóló legendák és mondák fontosságát, azt is hozzátéve, hogy egyetlen királyunkat és szentünket sem magasztalták és dicsőítették annyira, mint Szent Lászlót. „Fontos megeleveníteni a történelmi tények mellett a legendákat és mondákat is, amelyek által a szent király, kinek személyében tükröződik a nomád harcos és az európai lovagideál máig fennmaradt a nép ajkán. Mert a XI. század végén, a Szent Istvánt követő nehéz időkben sikerült a hit és a haza bajnokává válnia, megerősítenie mindazt, amit első szent királyunk alapított” – mesélte az előadó. Ezt követte a számos legendák és mondák bemutatása, amely képvetítéssel egybevonva emlékeztette az aradi közönséget a szent királyra. Minden egyes történetet egy freskó vagy egy festmény kísért a vetítővásznon.
A magas színvonalú esemény a rendezvénysorozat III. részeként, a Szent László-emlékév keretén belül került megrendezésre a magyar keresztény államot megszilárdító szent királyról.
Ferenczi Arnold / Nyugati Jelen (Arad)

2017. szeptember 27.

Hunyad Megyei Magyar Napok
„Haza jött” a Vas megyei nagykövetség
A több mint egyhetes rendezvénysorozatot már nyolcadik alkalommal szervezték meg, az időpont mégis újdonság, mivel a korábbi években mindig május–június táján került rá sor.
Sporttal, vallásos dalokkal és testvérvárosi kapcsolatokkal kezdődtek. Vajdahunyadon a Corvin-Savaria magyar házban a magyarországi Vas testvérmegye küldöttségét fogadták a helyi magyarok. „Haza jöttetek”, így fogadta Ferenczi István, a májusban megválasztott új vajdahunyadi RMDSZ-elnök köszöntötte a népes Vas megyei küldöttséget, amely immár harmadik alkalommal jött el a Hunyad Megyei Magyar Napokra.
Az együttműködés hosszú múltra tekint vissza, Vas és Hunyad megyék, illetve Szombathely és Vajdahunyad már a rendszerváltás utáni első hónapokban testvérmegyei, illetve testvérvárosi kapcsolatot alakítottak ki, az együttműködés mégis az utóbbi években élénkült meg, hangsúlyozta Marton Ferenc, a Vas megyei közgyűlés alelnöke. Korábban ugyanis a kétoldalú kapcsolat inkább hivatalos, intézményi szinten zajlott, az utóbbi években viszont lejutott az emberekhez is, mindenekelőtt a civilszervezetek együttműködése révén. Megtisztelő Vajdahunyadra jönni, már itthon érzik magukat és feltöltődnek, kitartással, a nemzetbe vetett hittel és mindenekelőtt az összefogás felemelő példájával, hangsúlyozta Marton Ferenc, aki fontos fejleménynek tartja, hogy Magyarországon a szórványra is egyre jobban felfigyelnek, nem csupán a Székelyföldre.
Winkler Gyula EP-képviselő, a Hunyad megyei RMDSZ elnöke is köszöntötte a magyarországi vendégeket, amolyan jelképes Vas megyei nagykövetségnek nevezve a kétoldalú kapcsolat nevét viselő Corvin-Savaria magyar házat. A kohászvárosi magyarság kulturális és közösségi központjaként szolgáló ház ugyanis jelentős Vas megyei támogatással épült meg több, mint egy évtizeddel ezelőtt. A magyarországiak nemzeti zászlót ajándékoztak a házigazdáknak, utóbbiak pedig Fazakas Tibor vajdahunyadi képzőművész alkotásaival ajándékozták meg a vendégeket.
A hat csapat részvételével zajlott focibajnokság pénteken kezdődött el, de csak a szombati mérkőzések után ért véget. A csernakeresztúriak nyerték meg a tornát, megelőzvén a másik két Hunyad megyei csapatot, a dévait és a lupényit, illetve a kolozsvári, szegedi és mezőkövesdi vendégeket.
A magyar napok hivatalos megnyitójára szombaton került sor, ráadásul nem is valamelyik jelentősebb városban, hanem Lozsádon, az alig 200 lakosú, fele-fele arányban magyar–román faluban. A helyszín kiválasztása nem volt véletlen, mivel 2020-ban a település első okiratos megemlítésének 700. évfordulóját ünnepli, az RMDSZ falu-revitalizációs programot indított el. Akárcsak annyi más erdélyi falu, Lozsád népessége is folyamatosan csökken, a fiatalok elvándorolnak és főleg az idősek maradnak. Az életkörülmények javításával (aszfaltozás, közművesítés kibővítése) révén a folyamat megállítását, sőt, remélhetőleg visszafordítását célozzák.
A Hunyad megyei magyar napok szombati hivatalos megnyitójára Lozsád úgy megtelt élettel és pezsgéssel, hogy már az öregek sem igazán emlékeztek hasonlóra. A helyiek is szép számmal gyűltek össze a kultúrotthonnál, de dévai, vajdahunyadi, magyarországi és hollandiai vendégek is eljöttek. A megye két nagyvárosából sokan mentek el Lozsádra, és nyílván, hogy a Vas megyeieket is elhozták, sőt, Zsargó János, a vajdahunyadi református egyházközség lelkipásztora az éppen látogatóba lévő hollandiai testvérgyülekezet küldöttségét is elvitte Lozsádra. Aligha bánták meg, nagyszerű élményben volt részük.
A Martinyesdi községházán folytatott megbeszélés után (Lozsád oda tarozik) Székely Attila helyi tanácsos köszöntötte az egybegyűlteket, majd Adinel Botescu községi polgármester a parányi magyar közösség felkarolásának közös szándékát hangsúlyozta. Vetési László, a kolozsvári erdélyi református püspökség szórványigazgatója a belső összetartás fontosságát hangsúlyozta. A várak – melyek terén Hunyad megye kimagasló helyet foglal a Kárpát-medencében – megvédik a közösséget a külső támadásoktól, a belsőktől azonban már nem. A nemzeti megmaradás tartópilléreit, a templomot és az iskolát a közösségnek kell megőriznie. Marton Ferenc a testvérvárosi kapcsolat fontosságáról beszélt, Laczkó Albert, a Hargita megyei Gyergyóremete polgármestere pedig a szórvány és Székelyföld közötti kapcsolat kiépítésének lehetőségét említette fel a szórványfalú esetében. Sípos Szabolcs a Lozsádra beszolgáló szászvárosi református lelkipásztor a hit fontosságát ecsetelte, Winkler Gyula pedig 3 nyelven köszöntötte az egybegyűlteket: magyarul, románul és angolul. A kultúrotthonban ugyanis helyi románok is eljöttek együtt ünnepelni a magyarokkal, a holland vendégeket viszont nem tudta anyanyelvűkön, hanem csak a nemzetközi közvetítőnyelven megszólítani.
Az igazi látványra azonban az ünnepi beszédek után került sor, amikor a dévai szivárvány nyugdíjas-kórus, a martinyesdi néptánccsoport és a csernakeresztúri hagyományőrző egyesület lépett fel. Utóbbiak nagyszerű teljesítményét vastaps fogadta. Közben kint az udvaron mindhárom üstben elkészült a finom gulyás, melyet a helyiek és a vendégek sokáig falatozták, kellemes beszélgetések mellett és magyar nóták kíséretében.
Chirmiciu András / Nyugati Jelen (Arad)

2017. szeptember 27.

Visszaállamosították a kézdialmási iskolaépületet
A nyáron az országos restitúciós bizottság hivatalos átiratban értesítette a kézdialmási önkormányzatot, hogy elutasították a helybeli római katolikus egyház egykori egyházi iskolaépületre és az elkezdett iskolakápolnára benyújtott visszaigénylési kérését. Az egyháznak harminc nap állt rendelkezésére a fellebbezéshez, de Molnár István polgármester tudomása szerint nem éltek e jogukkal.
Az elöljáró sajnálatát fejezte ki, hogy az egyház nem kaphatta vissza egykori, a kommunisták által elkobzott jussát, de sajnos, nem tudta bizonyítani tulajdonjogát az épület felett. A telekkönyvben csak az ingatlan alatt levő terület szerepelt, az annak idején téglajegyek vásárlásával épült iskola nem. Írásos dokumentumok szerint a kézdialmási iskola 1826-ban Demeter György tanítóskodása idején alakult, a római katolikus egyház intézményeként működött először két, majd 1883-tól három tanítóval. 1889-ben felépült a kéttantermes iskola tanítói lakással együtt. A mestergerenda tanúsítja az építés idejét és az építőmester, Kelemen János nevét. 1893-ban „rendes tanítói álláson” id. Papp István tevékenykedett. 1902-től ifjú Papp István vette át az almási iskola irányítását, aki négy évtizedig igazgató-tanítóként munkálkodott, és kivette részét az 1918-ban alakult Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet létesítésében. 1948 szeptemberében államosították a kézdialmási iskolát, így nemcsak az 1889-ben épült faiskola, hanem az 1945-ben elindított iskolakápolna is állami kézre került. Molnár Istvántól azt is megtudtuk, hogy a régi iskolaépületben jelenleg a Dévai Szent Ferenc Alapítvány működtet tizennyolc nehéz anyagi helyzetben levő tanulónak gyermekotthont. A községháza támogatásával belső illemhelyet és konyhát alakítottak ki. Annyi változott, hogy az ingatlant nem az egyháztól bérlik, hanem az önkormányzattól – összegezett az elöljáró, aki azt is elmondta, hogy a közeljövőben kívülről is felújítják a 128 éves épületet.
Iochom István / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. szeptember 27.

Uniós pénz háromszéki műemlékekre
Mégis európai uniós alapokból újítják fel a Lemhény és Kézdialmás között található Szent Mihály-műemlék templomot, és hamarosan megkötik az előszerződést – pontosított Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke a Központi Regionális Fejlesztési Ügynökség közgyűlésén, amelyet kedden a megyeházán tartottak. Simion Creţu, az ügynökség igazgatója megerősítette a tanácselnök tájékoztatóját, kiemelve, hogy a pályázatot benyújtó lemhényi és kézdialmási önkormányzat, valamint a két községhez tartozó parókia hamarosan megkapja az erről szóló értesítőt – derül ki a megyei önkormányzat közleményéből.
A barokk műemlék templom restaurálásáról szóló pályázat értéke 6 623 901 lej. Kovászna megyében a Székely Nemzeti Múzeum épületegyüttesének felújítására (16,5 millió lej), a nagyajtai unitárius erődtemplom restaurálására (6,2 millió lej) már aláírták a szerződést, előszerződési szakaszban van a dálnoki református templom felújítására (2,7 millió lej), valamint a kovásznai városi úthálózat korszerűsítésére vonatkozó projekt (18,66 millió lej). „A Regionális Operatív Program 2014–2020 között elérhető alapjaiból az eddigi elbírálások alapján közel 51 millió euró érkezik Kovászna megyébe, ezenkívül Sepsiszentgyörgynek mint megyeszékhelynek 21 millió euró áll rendelkezésére. Az egy főre eső, leszerződött összegek tekintetében a központi régióban Kovászna megye élen jár. Természetesen vannak további pályázatok, amelyeknek az elbírálása folyamatban van, illetve még mindig vannak olyan alapok, amelyekre nem történt meg a kiírás, tehát ez még csak a kezdet” – tájékoztatott Tamás Sándor. A Központi Regionális Fejlesztési Ügynökség közgyűlésén elfogadták az idei első fél év tevékenységi beszámolóját és a 2014–2020 között elérhető fejlesztési alapok felhasználásáról szóló jelentést, amelyből kiderül, hogy 2017. szeptember 18-ig összesen 898 pályázatot tettek le, 37 projektre 86,12 millió euró értékben már megkötötték a szerződéseket, az elkövetkezőkben 171 projektre kötnek előszerződést. A közlekedési csomópontokra vonatkozó határozat kapcsán került szóba a brassói reptér kérdése, a közgyűlésen a jelenlevők határozatban rögzítették, hogy a marosvásárhelyi és a nagyszebeni légikikötő mellett a brassói reptér is a térség fejlődésének kulcsszereplője, ezért az ügynökség szakembereit felhatalmazták, hogy hivatalosan is kérjék, kerüljön be az országos közlekedési kerettervbe a Cenk alatti város reptere is. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

lapozás: 1-30 ... 5641-5670 | 5671-5700 | 5701-5730 ... 7621-7649




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

  
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998